Vízkereszt a karácsonyi ünnepek zárónapja, ezután kezdődik a farsangi időszak. Az ünnep liturgiában használatos elnevezése a görög Epiphania Domini, azaz Urunk megjelenése, a magyar vízkereszt elnevezés a víz megszentelésének szertartásából származik.

A mostani ceremónia a Rétközi-tó ölelésében fekvő településen a százéves Istenszülő oltalma görögkatolikus templomban kezdődött liturgiával, majd a tó táplálására szolgáló Tiszával közvetlen összeköttetést biztosító csatorna partján közelítették meg a résztvevők a Tiszát. Szocska Ábel megyéspüspök a háromágú gyertyát, a keresztet és a kezét a vízbe mártva, vízszentelési imáját mondva szentelte meg az élővizet.

Vízkereszt napján szokásban volt a szentelmények hazavitele is: a szentelt víznek gyógyító hatást tulajdonítottak és minden betegségre használták, de hintettek belőle a bölcsőre, a menyasszony koszorújára, a halott koporsójára is. A következő januárig üvegben vagy nagy korsóban tartották, ami megmaradt, azt a kútba öntötték, hogy annak vize meg ne romoljon. Szabolcsveresmarton kis üvegcsékbe töltöttek a megszentelt Tisza vizét.

Vízkeresztkor kezdődik a házszentelések időszaka, ami a 15. századtól kialakult szokás. A házszentelés során a pap az újonnan megáldott szenteltvízzel meghinti a lakásokat, házakat, megáldja a bennük lakókat, dolgozókat. Szokás szerint a házszentelés után az ajtóra fölírják az évszámot és a népi értelmezés szerint a Háromkirályok nevének (Gáspár, Menyhért, Boldizsár) kezdőbetűit: 20 + G + M + B + 18. Az eredeti értelmezés szerint a három betű a latin áldásformula kezdőbetűi: Christus Mansionem Benedicat („Krisztus áldja meg e házat”).

A Tisza-szentelésen jelen volt a térség országgyűlési képviselője, Seszták Miklós kormánybiztos, valamint a környékbeli polgármesterek is.

Vízkereszt egyben a báli szezon kezdete és ilyenkor bontjuk le a szépen feldíszített karácsonyfákat is.

- FrissMédia -