Hétvégén Dánia és Grönland utcái megteltek: Koppenhágától Nuukig tízezrek vonultak fel, hogy tiltakozzanak Donald Trump legújabb, sokkoló terve ellen. Az Egyesült Államok elnöke ugyanis nem kertelt: bejelentette igényét Grönlandra, amit nemzetbiztonsági okokkal, és az „Aranykupola” nevű rakétavédelmi pajzs kiépítésével indokolt.

A helyzet azonban messze túlmutat egy ingatlanvásárlási ajánlaton. Trump ugyanis „óriási lyuknak” nevezte a sziget hiányát az amerikai védelemben, és belengette: aki nem működik együtt, az keményen megfizet.

Európa bekeményít: jöhet a gazdasági atombomba?

A válasz nem maradt el, és példátlanul keménynek ígérkezik. Nyolc európai nagyhatalom – köztük Németország, Franciaország és az Egyesült Királyság – közös nyilatkozatban állt ki Dánia szuverenitása mellett. A tét nem kicsi: Trump február 1-től 10 százalékos büntetővámot helyezett kilátásba ezen országok ellen, amennyiben nem járulnak hozzá Grönland „teljes körű megvásárlásához”.

Emmanuel Macron francia elnök azonban nem hátrál. A hírek szerint az EU történetében először élesben is bevetnék az unió „gazdasági atombombáját”, az úgynevezett ACI-t (Kényszerítés Elleni Eszköz).

„Nem hagyjuk magunkat zsarolni, lesz európai válasz” – szögezte le Lars Klingbeil német alkancellár, utalva arra, hogy az európai közbeszerzésekből való teljes kitiltás várhat az amerikai cégekre, ha Trump nem fúj visszavonulót.

A béke embere, aki államokat kebelez be?

A kialakult helyzet abszurditását tovább fokozza a Nobel-békedíj körüli botrány. A napokban ugyanis a díj legfrissebb kitüntetettje, a venezuelai María Corina Machado fizikailag átadta saját érmét Trumpnak. Mindezt akkor, amikor az amerikai elnök külpolitikája minden, csak nem békés.

Sokakban felmerül a kérdés: hogyan lehet a béke követe az, aki nyíltan területszerző hadjáratot folytat? A kritikusok rámutatnak a közelmúltbeli venezuelai akcióra, ahol amerikai kommandósok konkrétan elrabolták az ország elnökét, Nicolás Madurót. Bár ezt a demokrácia helyreállításával indokolták, európai politikusok – köztük a francia Jordan Bardella – szerint a lépés valójában az amerikai olajcégek gazdasági érdekeit szolgálta.

Most pedig Grönland a célpont, ahol szintén stratégiai és nyersanyag-érdekek húzódnak a háttérben. A Nobel Alapítvány közben kétségbeesetten próbálja menteni a díj tekintélyét:

„A díjat még szimbolikus értelemben sem lehet továbbadni vagy felosztani” – áll a közleményükben, hangsúlyozva, hogy Alfred Nobel végrendelete szent és sérthetetlen. De Trumpot, úgy tűnik, a szabályok most sem érdeklik.

Még a szövetségesek is elfordulnak

A helyzet súlyosságát jelzi, hogy Trump eddigi leghűségesebb európai szövetségesei, a radikális jobboldali pártok is sorra hátrálnak ki mögüle. Az olasz miniszterelnök, Giorgia Meloni és a német AfD vezetői is elítélték a „vadnyugati módszereket”.

„Ki látott már olyan esetet, hogy egy ország kommandósai elrabolták egy másik ország elnökét?” – tette fel a költői kérdést a szlovák Milan Uhrík, rámutatva, hogy ez a fajta agresszív terjeszkedés már a baráti országoknak is sok.

Ahogy a német felderítő katonák hétvégén elhagyták Grönlandot, a világ lélegzetvisszafojtva figyeli: február elsején elindul-e a kereskedelmi háború, ami mindannyiunk pénztárcáján érezhető lesz?

Ön mit gondol? Lehet-e a béke embere az, aki katonai erővel és zsarolással érvényesíti az akaratát, vagy Trump csak Amerika érdekeit védi minden áron? Írja meg véleményét kommentben!