A Nyíribronyból irányított családi gazdaságban jelentős területen folyik a termelés: a 25 hektáros almás mellett egy 70 hektáros szántón kukoricát, napraforgót és kalászosokat termesztenek. A gyümölcsösben most maximális fokozatra kapcsoltak az öntözőberendezések, hogy pótolják a hiányzó csapadékot.

„Megpróbáljuk ezt a nagy aszályt öntözéssel pótolni, a hagyományos dobos öntözővel öntözzük az ültetvényeket. Telepítésenként, kútpontonként mindig egy újabb részt kapcsolunk be, egyszerre mintegy 25-30 méteres szélességet öntözve” – fejtette ki Bagoly Attila.

A gazda kiemelte, hogy a fák ellenálló képessége több év tudatos munkájának az eredménye. A jó kondícióban lévő, erős gyökérzettel, megfelelő lombkoronával és tápanyag-utánpótlással rendelkező ültetvények jobban bírják a megpróbáltatásokat, egyedül a fagy ellen tehetetlenek a termelők.

A rügydifferenciálódás elmaradása 100 százalékos kárt is okozhat

Sajnos a 25 hektáros területen vannak olyan részek is, ahová a vízpótlás nem jut el. Ezeken a területeken már szembetűnőek a súlyos tünetek: a levelek nem fejlődnek ki megfelelően, a növekedés leállt, a gyümölcsök aprók maradnak vagy idő előtt lehullanak.

A legnagyobb veszélyt azonban a hosszú távú következmények jelentik. A drasztális vízhiány miatt a fákban nem tud végbemenni a rügydifferenciálódás.

„Ahol nincs öntözés, ott bizonytalan a jövő évi termés. Ebben a nagy szárazságban nem biztos, hogy jövőre virágot hoz a fa. Ha pedig nem lesz virág, akkor termés sem lesz” – figyelmeztetett a gazdálkodó.

Egy hektár almásban a veszteség mértéke a minimális 10-20 százaléktól egészen a teljes, 100 százalékos terméskiesésig terjedhet, amennyiben a rügyképződés teljesen elmarad.

A valóság a szántóföldeken: 60-70 százalékos pusztulás

A csapadékhiány nemcsak a gyümölcsösöket, hanem a szántóföldi növényeket is felperzselte. Bár a nyilvánosságban sokszor enyhébb becslések hangzanak el, a földeken tapasztalható valóság jóval drámaibb.

„A médiában 10-20 százalékos kiesésekről beszélnek, de itt a valóság azt mutatja, hogy 60-70 százalékos terméskiesést lehet regisztrálni” – mutatott rá a nyíribronyi termelő.

Az öntözés futtatása óriási pluszköltséget ró a gazdaságra, de a szakember szerint nincs más választásuk: öntözés nélkül a hozam akár a nullára is lecsökkenhetne.

Veszélyben a szabolcsi alma jövője

A gazdáknak ez már a második egymást követő rendkívül nehéz évük, hiszen a tavaszi fagyok után most a történeti méretű aszály sújtja őket. A szektor helyzetét tovább nehezíti a régi ültetvények elöregedése, a piaci bizonytalanságok és a fiatal munkaerő hiánya.

„Afelé haladunk, hogy Szabolcsban el fog fogyni az alma. A fiatalok nem nagyon akarják ezt csinálni, a régi ültetvények kiöregedtek. Mi úgy tudunk túlélni, hogy több lábon állunk: a növénytermesztés és az almás mellett jószágtartással is foglalkozunk, így az egyik ágazat átsegíti a másikat a nehézségeken” – fogalmazott bizakodva Bagoly Attila.