Jelentősen átalakul a magán erdőgazdálkodás szervezetrendszere a következő években, a régóta időszerű reformok a terület gazdasági és szakmai fejlődését eredményezhetik.

A magyarországi magánerdők közel kétharmada osztatlan közös tulajdonban van, amely rendkívül megnehezíti a stabil gazdálkodást. A magánerdők 20 százalékán nincs erdőgazdálkodó, további 20 százalékán pedig a formálisan nyilvántartott erdőgazdálkodó működőképessége időközben bizonytalanná vált, így azon nem folytatnak érdemi erdőgazdálkodást. Tovább ronthatja a helyzetet, hogy a magánerdők egynegyedén az erdőgazdálkodás elavult jogcímen, úgynevezett "erdőgazdálkodási megbízási szerződések" alapján folyik, azonban ezek a szerződések az erdőtörvény átmeneti rendelkezése értelmében csak legfeljebb 2021 végéig maradhatnak érvényben.

A magán erdőgazdálkodás szerveződési lehetőségeinek új alapokra helyezését szolgáló jogalkotási folyamat az erdőtörvény 2017. évi módosításával kezdődött meg, majd 2020 első fél évében fontos új jogszabályok megjelenésével folytatódott.

A változások értelmében például 2021. január 1-től az erdőknél is jelentősen leegyszerűsödik az osztatlan közös tulajdon felszámolása. A tulajdonosi igényekkel valamint az erdőgazdálkodás sajátosságaival összhangban álló új lehetőségekkel egészülnek ki továbbá a magánerdőkre alkalmazható földhasználati jogcímek.

A háttérszabályok közül a NAK kiemelte, hogy az erdőgazdálkodás szakmaiságának növelése érdekében a magánerdőket a továbbiakban - erdőgazdálkodási haszonbérlet, erdőgazdálkodási integráció és erdőkezelés jogcímeken - csak erdészeti szakmai vállalkozások használatába lehet adni. A szabályozás az erdőbirtokossági társulatokról szóló törvény megújításával várhatóan a közeljövőben tisztulhat le.

A kampány részeként készülnek kiadványokkal, valamint személyes és online csoportos tájékoztató fórumokat is tartanak a szakmai szervezetek az érintetteknek - írta a NAK.

- MTI -