Tudomány és Technika
#telefonok
#lehallgatás
Valóban lehallgat minket a mobiltelefonunk?
Nem egyszer találkoztunk már azzal az elmélettel, hogy a telefonok figyelik az emberi beszélgetéseket, és ez alapján jelenítenek meg marketinganyagokat vagy reklámokat. Ez gyakran vitatott spekulációk tárgya, főként adatvédelmi szempontból, de hivatalosan ilyen technológia alkalmazása tagadott a nagy cégek részéről. Nézzük, hogyan működhet elméletben, és mi áll e körüli viták mögött.

Hangalapú adatgyűjtés lehetősége

Bizonyos alkalmazásoknak, például virtuális asszisztenseknek (pl. Siri, Google Assistant), szükségük van mikrofon-hozzáférésre, hogy felismerjék a hangutasításokat. Ezek az alkalmazások természetesen figyelik és szűrik az emberi beszédet egy ébresztő szó (pl. "Hey Siri") kimondására. Azonban ma már a felhasználók többsége attól tart, hogy ezeken túl is “hallgatnak” a mobilok, és a beszélgetések tartalmát elemzik mindenféle marketingcélra.

Napjainkban egy új applikáció telepítésekor a legtöbb engedélyt kér a mikrofonhoz való hozzáféréshez és különböző funkciókhoz. Azonban a felhasználók gyakran nem tudják, milyen mértékben használják ki ezeket az alkalmazások a háttérben futó folyamatok során. Bár technikailag lehetséges, hogy egy alkalmazás passzívan hallgatózzon és adatokat gyűjtsön, az adatvédelmi törvények ezt szigorúan szabályozzák, és az appok fejlesztői hivatalosan tagadják ezt a gyakorlatot.

Miért tűnhet úgy, hogy mégis lehallgat a telefonunk?

A legtöbben tapasztaltuk már, hogy miután egy beszélgetés során, akár teszt jelleggel, említettünk egy adott terméket vagy szolgáltatást, nem sokkal később annak a terméknek a hirdetései jelentek meg a telefonunkon vagy a közösségi média oldalak böngészése közben.

Igazság szerint a telefonos szoftverek sokféleképpen gyűjthetnek adatokat, amelyek alapján személyre szabott reklámokat tudnak megjeleníteni, anélkül, hogy konkrétan lehallgatnák a beszélgetéseket.

A hirdetési algoritmusok napjainkban rendkívül fejlettek, és sokszor olyan adatok alapján képesek célzott reklámokat megjeleníteni, amelyek nem közvetlenül kapcsolódnak egy adott beszélgetéshez. Ezek az algoritmusok követik az online aktivitásodat, és előre jelezhetik, mire lehetsz érdeklődő. A véletlen egybeesés ilyenkor ijesztőnek tűnhet, de feltehetően az algoritmus egy korábbi keresés vagy tevékenység alapján célzott meg téged egy termékkel.

Bevett gyakorlat az adatok összekapcsolása is. Ha valaki a közeledben egy eszközön keres rá egy adott témára, a hirdetési hálózatok képesek lehetnek összekapcsolni ezt az információt veled is, különösen, ha ugyanazon a hálózaton vagytok, például közös Wi-Fi használattal.

Hivatalos álláspontok a tech óriások szerint

A nagy technológiai cégek, mint a Google és a Facebook, egyértelműen tagadják, hogy hangfelvételek alapján céloznának reklámokat. Bár ezek a cégek gyűjtenek adatokat a hirdetések személyre szabásához, azt állítják, hogy nem hallgatják le a felhasználók beszélgetéseit, kivéve, ha erre explicit módon engedélyt kérnek (pl. hangutasítások feldolgozásakor).

Az adatvédelem e téren fontos kérdés, és több országban szigorú törvények szabályozzák a személyes adatok felhasználását. Az Európai Unióban például a GDPR (Általános Adatvédelmi Rendelet) szigorúan szabályozza, hogy milyen adatokat és hogyan lehet gyűjteni és felhasználni. Az USA-ban is több törvény védi a személyes adatokat, habár az ottani szabályozás lazább. Így, a tech óriások álláspontja szerint nem kell attól tartani, hogy lehallgatják a mobilunkat – mégis, az igazságnak mindig két oldala van.

Forrás: FrontEndART