A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség vádiratának lényege szerint egy megyebeli céget vezetett az a nő, aki egyéni vállalkozó lányaival elhatározta, hogy a gyümölcstermesztéssel foglalkozó vállalkozásuk korszerűsítéséhez európai uniós, illetve magyar állami támogatás felhasználásával hűtőházakat építenek. A jogszabály szerint a támogatás csak akkor adható, ha legalább a beruházás 55%-át kitevő önerővel rendelkezik a pályázó. Csakhogy tőkéje a két lánynak nem volt, ezért édesanyjukkal közösen úgy döntöttek, hogy az építkezés kivitelezője az anya cége lesz, és papíron jelentősen túlárazzák a beruházást, ezzel azt a látszatot keltik, hogy rendelkeznek a szükséges önerővel. Valójában, kizárólag a támogatásból akarták a hűtőházakat felépíteni.

Az építkezéshez az édesanya cége alvállalkozókat vont be, akik el is végeztek minden feladatot, majd ezt a munkát az anyuka több, mint kétszeres áron tovább számlázta a lányainak. Így a vádlottak a támogatási kérelmekben úgy mutatták be a beruházást, mintha az 700 millió forintba került volna, noha a tényleges bekerülési költség csupán ennek alig fele volt.

A támogatást folyósító hatóságot ilyen módon megtévesztve, a vádlottak 306 millió forintot szereztek meg jogosulatlanul, melynek nagyobb része az Európai Uniótól, kisebb része a Magyar Államtól származik. A nyomozás során a két hűtőházat zár alá vette a bíróság.

Az ügyészség különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmény miatt emelt vádat a három nő ellen. Az ügyészség a vádiratban, nemcsak börtönbüntetés és pénzbüntetés kiszabását indítványozta a vádlottakkal szemben, hanem azt is, hogy a bíróság vagyonelkobzást alkalmazzon a jogosulatlanul megszerzett pályázati pénz erejéig, az édesanyát tiltsa el a gazdasági társaság vezetői tisztségviselői foglalkozás gyakorlásától, továbbá a bűncselekmény elkövetéséhez felhasznált gazdasági társaságot szüntesse meg.

Az OLAF, mint az Európai Uniós szervezet feladata az EU pénzügyi érdekeinek védelme. Az OLAF e körben közigazgatási vizsgálatok végzésére jogosult. Az OLAF-nak büntetőügyek lefolytatására, bűncselekmény gyanújának vizsgálatára nincs hatásköre. Nincs tehát nyomozati jogköre. Bűncselekmény gyanújának felmerülése esetén az illetékes tagállami hatósághoz kell fordulnia. Az OLAF vizsgálatai eredményét, a zárójelentést bűncselekmény gyanúja esetén az adott tagállam ügyészségének küldi meg, és büntetőeljárás indítására irányuló ajánlást tesz.

Valamennyi olyan esetben, amikor az OLAF igazságügyi ajánlással vagy jelzéssel fordult a magyar ügyészséghez, az ügyészség – mindig követett gyakorlatnak megfelelően – elrendelte a nyomozást, illetve amennyiben már folyamatban volt a nyomozás, az OLAF ajánlását a nyomozás irataihoz csatolták és abban értékelték.