AKTUÁLIS
Ünnepi fényben Kisvárda
November 28-a advent első vasárnapja, a vízkereszt utáni első vasárnapig tartó karácsonyi ünnepkör és az egyházi év kezdete. Ezen a napon gyújtják meg az első gyertyát az adventi koszorún. Kisvárdán Leleszi Tibor polgármester lobbantotta lángra a hit gyertyáját.

A Szent András ünnepéhez legközelebb eső vasárnaptól Jézus Krisztus születésének napjáig, december 25-ig tartó advent a keresztény kultúrkörben a karácsonyi előkészület ideje. A szó a latin Adventus Domini, az Úr eljövetele kifejezésből származik, mégpedig az eljövetel kettős értelmében: Jézus Krisztus megszületése Betlehemben és második eljövetele az idők végeztével. A négy vasárnap további jelentéssel is bővült, az Úr 4 eljövetelét szimbolizálja: először a megtestesülésben, másodszor a kegyelemben, harmadszor a halálunkban, negyedszer az ítéletkor, amelyre készülnünk kell. A liturgiában az advent színe a lila, kivéve advent harmadik vasárnapját, amikor szabad rózsaszínt használni.


A gyertyák a Jézus születése révén a szétáradó világosságot, egyben a hitet, a reményt, a szeretetet és az örömöt jelképezik. A szokás a 19. században jött divatba, de gyökerei még a pogánykorba nyúlnak vissza. Az első, kocsikerék nagyságú adventi koszorún még 24 gyertya állt, és minden hétköznap egy fehéret, minden vasárnap egy pirosat gyújtottak meg. Az adventi koszorúkat a templomokban áldják meg advent első vasárnapján vagy az előző szombat esti szentmisén. Kezdetben csak egy adventi vasárnapot ünnepeltek, a 7. században. Nagy Szent Gergely pápa állapította meg négyben a számukat, és 1570-ben V. Piusz pápa tette kötelezővé az adventi időszakot a katolikus egyházban.

Az ünnepi készülődés az egész országban elkezdődött, van, ahol már árulják a karácsonyfát, annak is a kiültethető verzióját. A MyBuda beszámolója szerint ingyenesen is hozzá lehet jutni, azoknak, akik az oltási akcióhét során az első koronavírus elleni oltásért mennek a Budapesti Szent Ferenc Kórházba. Az ő jutalmuk egy kiültethető karácsonyfa.