A katolikus egyházfő még két másik szent avatását is bejelentette: az egyikük egy német apáca, aki a XIX. században rendet alapított a szegények istápolására, a másik pedig VI. Pál pápa, aki 1963 és 1978 között állt a katolikus világ egyház élén.

Maria Katarina Kasper nővér Németországban alapított egy olyan apácarendet, mely a szegények és öregek istápolását tekinti céljának. Ennek az apácarendnek jelenleg több mint hatszáz tagja van.

VI. Pál diplomata pápa volt: Casaroli bíboros államtitkárral együtt a keleti nyitás fűződik a nevükhöz. Ők normalizálták a Vatikán kapcsolatait Magyarországgal, amelyek a Mindszenty-per miatt sokáig a mélyponton voltak. Ferenc pápa már korábban szentté avatta VI. Pál pápa elődjét, XXIII. János pápát, és utódát, a lengyel II. János Pált. A lengyel pápa éppen két jeles elődjének tisztelegve választotta a János Pál nevet. VI. Pál vatikáni reformjai tették lehetővé azt, hogy immár külföldi bíboros is lehet pápa: évszázadokon át olaszok töltötték be ezt a tisztségét. VI. Pál pápa halála, 1978 óta viszont külföldiek ülnek Szent Péter trónján: a lengyel pápát német, majd argentin követte a Vatikánban.

- FrissMédia -