KULTÚRA
Múlt idő
Tűzvész Kis-Várdán
Ami nagyban hozzájárult a ma ismert kisvárdai városképhez. Az 1830-as években Kis-Várda község leginkább apró hazácskákból állt, bő éghető anyagot szolgálva a pusztító lángoknak. A település csaknem teljesen a tűz martalékává lett.

A tűzvész után kezdték csak a lakosok házaikat szilárdabb és biztosabb anyagból építeni, ami nagyban hozzájárult a város külső képének emeléséhez. Akkoriban kevés nagyobb szabású, szilárdan épített háza volt Kis-Várdának. Egyébként 1670-ben is volt egy tűzvész, abban a község temploma is elpusztult, kivéve a szentélyt. Az újjáépítése több évtizedig tartott.


A régi Kis-Várda romjain a város 1900-ban már teljesen rendezett képet mutatott. Utcái szélesek, számos valóban szép és stílszerű, kisebb-nagyobb épülettel, melyeknek némelyike bármely nagyvárosnak is díszére válhatott volna. Különösen csinosak voltak az előkelőbb családok földszintes és emeletes úri lakai és kerti házai, melyek mögött többnyire szép, gondozott park terült el. A város utcái jó benyomást tettek az idegenekre, amit a már évek óta bevezetett villamos világítás nagyban fokozott.

Egyházi tekintetben is érdekes hely Kis-Várda, ugyanis az 1900-as években a vármegye összes vallásfelekezetét megtaláljuk itt. Templomuk van a római katolikusokon kívül a reformátusoknak és a görögkatolikusoknak is. Van Kis-Várdán főszolgabírói hivatal, telekkönyvi hivatallal összekötött járásbíróság, csendőrőrs-parancsnokság, városi rendőrség, dohánybeváltó hivatal, tűzoltóegylet és negyven ágyra berendezett megyei közkórház.

Az 1871-es népszámlálás szerint Kis-Várdának összesen 4703 lakosa volt, ebből 1824 római katolikus, 384 görögkatolikus, 1166 evangélikus, 1328 izraelita és egy unitárius.

Az 1900. évi adatok szerint Kis-Várdán 816 ház volt 6458 lakossal. A jelentős népességszaporodás a község fejlődését bizonyítja, amire nagyon előnyös fekvése, kifejlett ipara, kereskedelme és nagy kiterjedésű, jómódú vidéke is predesztinálja.

Fotó: Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1900

- FrissMédia -