Ma már annyira népszerű ez a desztináció, hogy jól gondolják meg, mit beszélnek a 28-as villamoson – Lisszabonban. Mert a portugál főváros szinte összes nevezetességét érintő járat bármelyik ülésén helyet foglalhat valamelyik honfitársuk, annyi magyar utazik mostanában arra – figyelmeztetett a Hibernia kiadó Lisszabon és környéke című kötetének bemutatóján Joaquim Pimpao kereskedelmi tanácsos. Aki szerint jó, hogy egyre olcsóbban és így egyre többen utazunk, mert a turizmus a béke ipara. Mint mondta, ha ismerjük egymást, akkor nem akarjuk lebombázni egymást.
Portugália budapesti nagykövete, Maria José Morais Pires a két nép közötti kapcsolatokról beszélt. Azt mondta, kevés magyar tudja, hogy Lisszabon újjáépítésében az 1755-ös pusztító földrengés után kulcsszerepet játszott Mardel Károly pozsonyi építész-hadmérnök, aki Pombal márki akkori miniszterelnök megbízásából sok épületét tervezte a megújuló portugál fővárosnak. Arrafelé újításnak számított, hogy a tetőtereket ablakokkal látta el, az ilyen manzárdos megoldást mindmáig magyar stílusnak hívják a portugál építészek.
De más magyar vonatkozásai is vannak Lisszabonnak és Portugáliának, ezeket az új útikönyv szépen sorra veszi. Akárcsak a lisszaboni látnivalókat, a gasztronómiát és a sportot. A magyar nyelvű útikönyvek közül pedig hiánypótló módon több fejezetet is szentel a főváros környékének, a világörökségi helyszíneknek. Hiszen bűn volna például a gyönyörűséges Sintra rengeteg csodájáról csupán nyúlfarknyi terjedelemben szót ejteni – mondja a kötet szerkesztője, Portugália régi ismerője és tudója, Lantos Vera.