A köszöntők után a nyitóelőadást Potápi Árpád János a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért feleős államtitkára tartotta. Kiemelte, hogy az Országgyűlés egy tavalyi határozatával az idei évet a "Nemzeti összetartozás évévé" emelte. Előadásában először ismertette a magyar veszteséget, amit a diktátum miatt elszenvedtünk és amivel Magyarország jövőjét akarták ellehetetleníteni. Nemzetpolitikára azóta van szükség, mivel a nemzet határai és az ország határai azóta se esnek egybe. Most az mondhatjuk, hogy határainkon kívül 2.5 - 3 millió magyar van a Kárpát-medencében.

Az államtitkár úr elmondta, hogy mai magyar nemzetpolitikának alapjait Antall József kijelentése teremtette meg 1990-ben "bár közjogilag 10 millió magyar miniszterelnöke, de lélekben 15 millió magyaré". 2010-ben történt radikális irányváltás a nemzetpolitikában , azóta valóban intézményesített keretek közt, jól kiszámítható programok alapján, megnövekedett nominális támogatással foglalkozunk a határon túli magyarsággal. A legfontosabb intézményrendszerek: magyar állami értekezlet, magyar diaszpóra tanács, a nemzetpolitikai államtitkárság és ennek a pénzügyi alapja a Bethlen János Alapítvány.

A program részleteiről is beszélt Potápi Árpád János. Az oktatásról - vannak tisztán magyar és részben magyar finanszírozású intézmények. Évente 225.000 külhoni magyar óvodás és iskolás részesül ezekből a támogatásokból. Az ifjúság támogatását is koordináltan valósítják meg - segítik a szervezeteiket és lehetőséget biztosítanak találkozókra, táborozásokra. 2011-ben indult a Határtalanul program, aminek segítségével már 450.000 diákot tudtak a határon túlra eljuttatni. A cél, hogy magyarországi diák ne hagyja úgy el az iskolarendszert, hogy a kormány támogatásával, iskolai osztálykeretek között legalább egyszer ne lett volna határon túli magyar területen, nem ismerkedett meg az ottani történelemmel, tájakkal, városokkal, településekkel, gyerekekkel. Sajnos ez a program, mint a többi, márciusban a járványhelyzet miatt leállt és talán jövő tavasszal tudják folytatni.

A kultúra területén szinte nincs olyan külhoni magyar szervezet, akiket ne támogatnának. Két program is van: a Petőfi Sándor program és a Kőrösi Csoma program, ezek segítségével fiatalok 9 hónapra kimennek Kárpát-medencei vagy diszpóra közösségekhez és ott közösségformáló, identitáserősítő tevékenységet folytatnak.

Az külhoni egyházakat is támogatja a magyar állam, templomok építését, felújítását segíti. A nemzetpolitikának új, egy-két éves , de egyik legdinamikusabban fejlődő területe a sport. Nem csak a futballt támogatják, hanem például Erdélyben a jégkorongozókat, a sísportot és a lovassportot is, bár főleg a labdajátékokat, a csapatsportágakat próbálják erősíteni melyek közösségeket formálnak. Új területe a nemzetpolitikának a gazdaságpolitika, a szülőföldön való boldogulásnak a támogatása - az elmúlt években több tízezer magyar vállalkozót támogattak pályázati keretek közt, annak érdekben, hogy magyar embereket foglalkoztassanak, magyar családoknak adjanak jövőt.

Nagyon fontos terület a családok támogatása, így a külhoniak is megkapják az anyasági támogatást és a babakötvényt. Az egészségügynek összefogott nagy programja még nincsen, egyelőre ilyen célú fejlesztéseket, háziorvosokat, gyermekorvosokat, fogorvosokat támogatnak és megkezdték a védőnői hálózat kiépítését a Kárpát medencében.

Van egy pályázatuk a testvértelepüléseknek, az elmúlt években ennek segítségével körülbelül 1200 kapcsolat jött létre. Fontos a médiatámogatás, mindenhol megcsinálták a stúdiókat, ott vannak a munkatársaik. Az államtitkár úr elmondta, hogy céljukat egy szlogenben foglalták össze, "Magyarnak lenni a Kárpát-medencében hátrány helyett újra előny".

A mostani konferencia témájában meghirdettek egy videópályázatot amire 600 kisfilm érkezett be, ahol Trianonról beszéltek, nemzeti identitásról, hazaszeretetről.