Mint ahogy portálunk beszámolt róla, november 9-én úgynevezett előkészítő ülést tartott a Nyíregyházi Törvényszék. Azon az előkészítő ülésen a kirendelt védő, dr. Solt Szilvia ügyvéd indítványozta a nyilvánosság kizárását arra hivatkozva, hogy védencéről olyan szenzitív adatok hangzanak el a tárgyaláson, amelyek védelme fokozottan fontos. Az ügy bírája, dr. Gunyecz Zoltán akkor elutasította az indítványt.

A védelem a mai első tárgyalási napon ismételten erre hivatkozva kerté a sajtó kizárását. Indoklása szerint ugyanis a szakértők meghallgatása közben különleges személyes adatok – a vádlott betegségére vonatkozó információk – hangzanak el a tárgyalóteremben. A bíró a mai indítványnak sem adott helyt, így nyilvános ülés keretében folytatódott a tárgyalás.

Ma a tervek szerint a szakértők meghallgatását követően ítéletet hirdettek volna. Azonban a bíróságnak két, az eljárás szempontjából nagyon fontos kérdésre kellett egyértelmű választ kapnia. Az egyik, hogy a vádlott - aki beismerte a bűncselekményt - az elkövetéskor beszámítható volt-e, illetve amikor a beismerő vallomást megtette, teljes tudatában volt-e a beismerő vallomása következményeivel.

A két, meglehetősen fontos kérdésből csak az egyikre kapott a bíróság minden tekintetben kimerítő, s így megnyugtató választ: a tornyospálcai vádlott tettét nem beszámítható állapotban követte el. Ugyanakkor a szakértők arra vonatkozóan már nem tudtak egyértelműen nyilatkozni, hogy a beismerő vallomásakor a vádlott tudata átfogta-e a beismerés következményeit. Az új büntető eljárás alapján ezt mindenféleképp tisztázni kell, hiszen ennek ismeretében dönt a bíró a további eljárásról.

A vádlott a bíróság előtt beismerő vallomást tett. A december 14-i tárgyaláson a bíróság meghallgatta – a vádlott személyes vizsgálatát végző – igazságügyi elmeorvos-szakértőket, akik egyértelműen kijelentették, hogy a vádlott egészségi állapota miatt nem volt képes tettét és ennek következményeit felismerni. A törvényszék a tárgyalást elnapolta, mert tisztáznia kell, hogy a vádlott a beismerő vallomás megtételekor tisztában volt-e nyilatkozata súlyával és következményeivel.

Tévedhetett-e az orvos?

Portálunk írta meg először, hogy 2009-ben a vádlottat kiengedték a kényszer-gyógykezelését végző intézetből, injekciós gyógyszer-adagolást rendeltek el nála. A gyógyszerrel féken lehetett tartani a beteg kényszerképzeteit, kóros elmeállapota kezelhető volt. dr. Gunyecz Zoltán bíró ma a szakértőket hosszasan faggatta a gyógyszerezés körülményeinek ok-okozati összefüggéseiről. A szakértő kompetencia hiányában nem tudott a kérdésre válaszolni, de azt elmondta, hogy az áttérés az injekcióiról a tablettás adagolásra hordoz magában kockázatot.

Akkori cikkünkben megírtuk, hogy a gyilkosság előtt körülbelül 6-7 hónappal - arra hivatkozva, hogy "fáj az állandó injekciózás", - tablettás adagolásra állt át az orvos. Innentől kezdve - vélekedik az ügy ismerője - kezdődtek a problémák. A vádlottnak a betegségből kifolyólag nincs betegségtudata. Viszont ahogy fokozatosan kimaradtak a gyógyszerek, egyre erőteljesebben jelentkeztek a tünetek, melyek kényszerképzetekben mutatkoztak meg.

A vádirat szerint a vádlott az előírt gyógyszerei szedését 2018. január 20. napját megelőző körülbelül egy hétben a felére csökkentette, majd az utolsó két napban teljesen elhagyta, ami mentális állapotában egyensúlyvesztést eredményezett.

2018. január 20-án a kora reggeli órákban a vádlott munkásokat szállított lakóhelyéről személygépkocsival a családja tulajdonában álló gyümölcsösbe, majd hazament. A lakóházban odament az ágyban fekvő édesapjához és őt előzetes vita nélkül egy késsel test-szerte szurkálni kezdte. A sérülések olyan súlyosak voltak, hogy a sértett a helyszínen meghalt.

Az új büntetőeljárási törvény szerint, ha a vádlott a bűncselekmény elkövetését beismeri, és – a többi között – a vallomás tételekor fennálló beszámítási képességéhez ésszerű kétely nem fűződik, akkor a bíróság a beismerő vallomását elfogadhatja és ítéletet hozhat az ügyben.

Jelen ügyben, ha megállapítást nyer az, hogy a vádlott beszámítási képessége megvolt, akkor a következő, 2019. február 15-i tárgyaláson akár ítélet is születhet. Viszont ha a szakértők úgy nyilatkoznak, hogy a beismerő vallomáskor is fennállt a cselekmény elkövetésekor jellemző állapot, akkor a bíróságnak le kell folytatnia a bizonyítási eljárást.

- FrissMédia -