Varga-Bajusz Veronika kitért arra, hogy minden második hallgató a nemzetgazdaság szempontjából fontos képzési területen tanul.

Az egyetemek erősödtek, és olyan képzésekre tudják vonzani a diákokat, amelyek később mind a hallgatók karrierje, mind a gazdaság szempontjából relevánsak – tette hozzá.

Kiemelte: a múlt évhez képest a pedagógusképzés "ezüstérmes" lett, mintegy 15 ezren kezdik meg tanulmányaikat ezen a területen. Két év alatt megduplázták a pedagógusképzésben részt vevők számát, a műszaki, természettudományos és informatikai tanárképzéseken idén kétezren kezdik meg tanulmányaikat – ismertette az államtitkár.

Beszélt arról is, hogy a mesterképzés szabályainak megváltoztatásával az intézményeknek nagyobb lehetőséget adtak, így e képzések jobban tudnak reagálni a munkaerőpiaci igényekhez.

Elmondta, hogy elindították az úgynevezett rövid ciklusú tanárképzéseket, aminek lényege, hogy az alapszakos diplomával rendelkező fiatalok tanári módszertant és gyakorlati képzést kapva másfél-két év múlva tanárként tudnak elhelyezkedni. Ez a képzési forma is sikeres – mondta -, idén itt négyezren kezdik meg tanulmányaikat.

Elmondta azt is, hogy a szeptemberben induló képzések pótfelvételi eljárására több mint 17 ezren jelentkeztek, és több mint 10 700 hallgató felvételt is nyert, közülük nagyjából 3700-an állami képzésben kezdhetik meg tanulmányaikat.

Az államtitkár kitért a közoktatásban bevezetett, a mobiltelefon-használatot tiltó rendelkezésre. Elmondta, az oktatási célú használatot a rendelet továbbra is engedi. Példaként a szakképzést hozta fel, ahol „nem tudnak ellépni a digitalizációtól”.

Az elmúlt években 700 tananyagot digitalizáltak, ebből kétszáz közismereti és ötszáz szakmai tárgy, valamint a számonkérésben is nyitottak a digitalizációra.

Ugyanakkor hozzátette: az órai mobilhasználat elvonja a diákok figyelmét, ezért születettek már korábban is kezdeményezések arra vonatkozóan, hogy korlátozzák az okoseszközök nem órai célú használatát.

A Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában Varga-Bajusz Veronika arról beszélt: a felvételi számok azt mutatják, hogy a felsőoktatási modellváltással az egyetemek, főiskolák erősebbek, versenyképesebbek lettek, jobbak a tudományos teljesítmények.

A versenyképességet jelzi az is, hogy míg öt éve hét, idén már tizenkét egyetem szerepel a világ „top 5 százalékában”.

Hozzátette: egyre több külföldi hallgató tanul a magyar felsőoktatásban, idén 43 ezer, ez mind hozzájárul ahhoz, hogy „nemzetközi térben” is erősödjenek a magyar egyetemek.

Varga-Bajusz Veronika kitért arra, hogy a vidéki felsőoktatási intézmények is megerősödtek, mára minden második hallgató vidéki intézményben kezdi meg tanulmányait. A mérleg kicsit át is billent a vidéki egyetemek javára – jegyezte meg.

Ennek oka – tette hozzá az államtitkár -, hogy a nem fővárosi egyetemek elkezdtek jobban együttműködni a térségi gazdaság szereplőivel, és olyan képzéseket tudnak nyújtani, amelyekkel jó karrierlehetőséget kínálnak.

-MTI-