A hőmérő higanyszála mélyen fagypont alatt, a tájat vastag hólepel borítja. Ami nekünk, embereknek a kandalló melletti bekuckózást jelenti, az az erdő vadjainak a túlélésért folytatott küzdelem kezdete. Mikucza Zsolt vadásszal a területet járva hamar világossá válik: a vadgazdálkodás nem szezonális hobbi, hanem 365 napos szolgálat.

Nem csak téli hóbort, egész éves elköteleződés

Sokan hiszik tévesen, hogy a vadetetés csupán a téli hónapokra korlátozódik. Zsolt azonban gyorsan eloszlatja ezt a tévhitet. A vadgazdák, erdészek és vadásztársaságok munkája egész éven át, évtizedeken keresztül zajlik. Ám a mostani, havas és hideg időszak kétségtelenül kritikus.

"Nem engedhetjük meg azt, hogy a téli időszakban, amikor a vadak mozgása lecsökken, ámde fűteniük kell a szervezetüket, leromoljon a kondíciójuk. A biológiai rendszerük működik, ezért energiadús, fehérjedús takarmányokat kell biztosítsunk" – magyarázza Mikucza Zsolt.

A tét nem kicsi: a hímivarú egyedek – az őzek és februártól a gímszarvasok, dámvadak – ilyenkor növesztik új agancsaikat. Ehhez pedig csúcsformában kell lenniük, amit csak minőségi táplálékkal lehet elérni.

Terülj-terülj asztalkám az erdő mélyén

De mi kerül a vadak "asztalára"? A laikusok számára meglepő lehet a menüsor sokszínűsége. A vadászok már nyáron előre gondolkodnak: a gazdáktól felvásárolják a szálas takarmányt, amit kint hagynak a legelőkön. A téli menü alapjai:

• Szálas takarmány: széna, lucerna.
• Szemes takarmány: kukorica, aprómagvak.
• Lédús takarmány: savanyított szénabála, amit a csülkös vadak különösen kedvelnek.
• Só és ásványi anyagok: Ez az alfája és omegája a vadak takarmányozásának. A sózott dagonyák nemcsak ásványi anyagot pótolnak, de a sárban való hemperegés a paraziták ellen is védi az állatokat.

A rangsor törvénye: Miért kell szétszórni a kukoricát?

Miközben Zsolt szétteríti a kukoricát a hóban, elárulja a technika lényegét. Nem véletlen, hogy nem egy kupacba öntik az élelmet.

"Itt is van hierarchia. Az erősebb egyedek nem biztos, hogy beengedik a gyengébbeket. Ha szétszórjuk, több állat több helyről fér hozzá, így a perifériára szorult gyengébbek is tudnak táplálkozni" – avat be a részletekbe a szakember.

Érdekesség, hogy az időzítés is számít: a vadászok igyekeznek minél később, délután kiszórni a magvakat, hogy a cinkék és más madarak ne dézsmálják fel az egészet a nagyvadak elől.

Klímaváltozás: Amikor a víz többet ér az aranynál

A beszélgetés során egy új, egyre égetőbb probléma is felmerül: a klímaváltozás. Míg télen a hó és a hideg, nyáron a pusztító aszály jelent kihívást. A vadászok feladatai átalakulóban vannak: az etetés mellett az itatás vált az egyik leginkább emberpróbáló feladattá. A dagonyák vízpótlása és az itatók karbantartása a nyári hónapokban hatalmas munkaterhet ró a vadgazdákra.

Technológia és védelem

A pamlényi erdőben nemcsak a természet, hanem a technika is jelen van. Vadkamerák figyelik az etetőket, aminek kettős célja van: egyrészt nyomon követik a vadállomány mozgását, másrészt védelmet nyújtanak az orvvadászok és a tolvajok ellen. Sajnos előfordul, hogy az önetetőket megrongálják vagy ellopják, így a modern védelem elengedhetetlen.

Ahogy elhagyjuk a helyszínt, a friss hóban már látszanak a nyomok: az erdő lakói tudják, hogy gondos kezek várják őket. Pamlényben a vadászat nem a zsákmányolásról, hanem a tiszteletrol és a gondoskodásról szól.