Mint írtuk tegnap, az 1100 lelkes Mezőladányban a térség országgyűlési képviselője, dr. Seszták Miklós kormánybiztos, valamint Zsigó Róbert, az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkár tartott fórumot Szövetségben a magyar agrárgazdaságért címmel.

Mezőladány művelődési házának előadóterme csaknem teljesen megtelt a kezdésre, jellemzően a környező települések gazdáival. De az esemény fontosságát jelezve megyei politikusok, döntéshozók, a közgyűlés alelnöke, a kincstár agrártámogatási osztály főosztályvezetője, valamint a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottja is jelen volt.

Ifj. Bartha Attila, Mezőladány polgármestere köszöntőjében rövid történelmi áttekintést adott az általa vezetett településről. Mint fogalmazott: „Mezőladány apraja és nagyja - így vagy úgy -, de szorosan kötődik a mezőgazdasághoz.” Majd elmondta: ez a kötődés abból is ered, hogy a településen „jóval több mint egymilliárd forint” értékben folyik beruházás vidékfejlesztési programok keretében. Ilyen például a korszerű hűtőház építése, a több mint 30 hektár területen folyó szuperintenzív almafa-telepítés, valamint a modern terménytárolók építése.

A Mezőladányt 2010-óta vezető polgármester úgy véli, hogy az eddigi fejlődés egyik kulcsa, hogy a település országgyűlési képviselője, illetve a döntéshozók megfelelően képviselik a mezőgazdálkodásból élők érdekeit döntéshozói plénumokon. Az egyébként magát is mezőgazdászként jellemző vezető ugyanakkor szólt a negatívumokról is, mint például az ipari alma rendkívül alacsony felvásárlási áráról, ami negatívan befolyásolta az étkezési alma árát is. Most, a hűtök kitárolásnál is jelentkezik ez a probléma, hiszen a feldolgozó 21 forintért veszi meg a betárolt étkezési almát, ami jó esetben a hűtéshez felhasznált elektromos energia árát fedezi.

A polgármester fontosnak nevezte, hogy olyan magyar képviselők legyenek az Európai Parlamentben, akik meg tudják védeni a magyar földet, a magyar gazdákat.

Seszták Miklós (Fidesz-KDNP), a térség országgyűlési képviselője kiemelte, hogy a mezőgazdasággal foglakozók nagy tiszteletet érdemelnek, hisz nap mint nap a szeszélyes időjárási viszonyokkal küzdenek és nem adják fel. Ennek a fórumnak a célja, hogy bemutassák a mezőgazdaságban közösen elért eredményeket - mondta.

A képviselő felhívta a jelenlévők figyelmét arra, hogy „a magyar kormány, az állam csak akkor fog tudni segíteni, a magyar termelőkért tenni, ha összefognak.” Nem járható út a széthúzás, különcködés, az „én majd jobban tudom” mentalitás. Egységre van szükség. A képviselő arra kérte az almás gazdákat, hogy már most, az almaszüret előtt több hónappal fogjanak össze, hiszen ez a kulcsa annak, hogy hathatósan tudjon segíteni a kormány. Ezt meg kell érteniük a gazdáknak – jelentette ki, hozzátéve, hogy a kormány minden olyan kezdeményezésre nyitott, ami a gazdák számára megoldást jelent.

Zsigó Róbert, az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkár szakmai előadásában mutatta be hazánk mezőgazdaságban elért eredményeit. De szóba került a NAK és a Magosz által közösen indított aláírásgyűjtés is: április 1-ig 146 567-en írtak alá, ebből 11 ezren online.

Külön kiemelte az államtitkár, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg megye az élen áll az aláírásgyűjtésben, a gazdálkodók megértették a tétet, mert ha Európai Bizottság javaslata megvalósulna, akkor a földalapú támogatás 16,5 százalékkal, a vidékfejlesztési több mint 26 százalékkal csökkenne.

Az államtitkár az eredményekről szólva kiemelte: míg 2010-ben a hektáronkénti támogatás összege picivel több mint 46 ezer forint volt, ez 2018-ra megközelítőleg 75 ezer forintra növekedett. A több mint 40 százalékos emelkedés nagymértékben annak köszönhető, hogy Magyarország kormánya sikeresen képviselte a magyar gazdák érdekeit az Európai Unióban – jelentette ki.

Hazai forrásokból 2019-ben már több mint 100 milliárd forint jut a magyar mezőgazdaság versenyképességének javítására. Számok tükrében például, míg 2010-ben a baromfiágazat 4 milliárd forint haza forrást használhatott fel, 2018-ban már 14 milliárd forint ez az összeg. A sertéságazat a tavalyi évben már 21 milliárd forintot kapott, míg 2010-ben csak 6 milliárd forint jutott ugyan erre a célra. Többszörösére növekedett az állatgyógyászatra fordítható keret is, hisz 2018-ban már 12 milliárd forint jutott erre a célra, szemben a 2010-es 4 ,5 milliárd forinttal.

Megyénk az élen

2019 elejéig 176 ezer vidékfejlesztési kérelem pozitív elbíráslásban részesült, ebből megyénkből érkezett a legtöbb és a legtöbb pozitívan elbírált pályázat is innen került ki – mondta az államtitkár, majd hozzátette: az Európai Unóban hazánkban támogatják a legnagyobb mértékben a gazdálkodókat, a vidékfejlesztési programokra rendelkezésre álló keretösszeg 1 300 milliárd forint. A program kiemelkedően magas arányban, több mint 50 százalékban beruházások megvalósítást szolgálja – mondta a szakember.

A fórum egy országos rendezvény része. Bemutatták és kiosztották a „Szövetségben a magyar gazdákért” című tájékoztató kiadványt, amelyben összefoglalták a magyar agráriumban közösen elért sikereket, az országjáráson pedig a további együttműködés kérdéseit vitatják meg, hogy miként legyen versenyképesebb a magyar mezőgazdaság.

Seszták Miklós zárszavában rámutatott: május 26-án lesz az európai parlamenti választás, aminek a mi szempontunkból egyértelmű tétje az, hogyan védjük meg a magyar földet és a magyar gazdákat. Olyan képviselőket küldjünk majd az Európai Parlamentbe, akiknek Brüsszelben is Magyarország az első.

A Szövetségben a magyar gazdákért kiadvány PDF formátumban innen is letölthető.

- FrissMédia -