KULTÚRA
Fesztivál
#PanyolaFeszt
Több ezer látogatót várnak ma a Panyola-Fesztre - fotók, videó
A Panyola-Feszt tizenkét év alatt közel ezer fellépőt és több tízezer vendéget csalogatott eddig a faluba hagyományőrző rendezvényeivel. Gazdag, sokszínű programjaival igazi turisztikai attrakció is egyben. Legfontosabb a minőség, fogalmazta meg Muhari Zoltán arra a kérdésünkre, hogy minek köszönhető a siker. A panyolai programsorozat nemcsak zenei produkciókban, hanem a kísérőeseményekben és gasztronómiában is a minőségi. Ebben az évben a portaprogramokkal igazi időutazásban lehet részünk.

A fesztivál missziója a szatmár-beregi és a határ menti kulturális értékek közvetítése és tanítása. Az egykor erős identitással rendelkező területen hiánypótló, ugyanis nincs az egész térségben olyan helyi, kulturális értékekre koncentráló fesztivál, amelynek a feladata a saját identitás és határ menti kulturális értékek őrzése.

A „nemtudom” szilva története.

A „nemtudom” szilva Szatmár jellegzetes és Panyola életének meghatározó gyümölcse, amely csak néhány településen található. Népszerűsége azonban egyre erősebb, hiszen a szatmári lekvár és a szatmári szilvapálinka legjobb alapanyaga. A gyümölcs apró, alig nagyobb a cseresznyénél, nem magvaváló. Beltartalmi értéke azonban kiváló, hiszen íze és zamata megkülönbözteti az összes többi szilvafajtától.

A „nemtudom” szilva ősidők óta a Szamos és a Tisza árterében növő faj, fái régebben „dzsungelgyümölcsöket” alkottak, ma már a háztájiban, a kisebb-nagyobb kertekben az ártérről beszerzett sarjról telepítik. Rendkívül igénytelen, metszést, permetezést nem igénylő ősi fajta. A nyár végén, augusztus 20-a után érik, és szeptember elején történik a betakarítása, amelynek ugyancsak hagyománya van a térségben. Egyedül itt, a környéken használják azt a kifejezést, hogy „palolják” a szilvát a lakosok. A „paloló” (egy ferdén elhelyezett deszka) helyi eszköz, amelynek segítségével a tiszta gyümölcsöt elválasztják az ágaktól és a levelektől. A lepalolt szilvából vagy lekvárt főz a család, vagy cefre készül, amelyből később pálinkát főznek. Ma már legalább egy tucat család főzi újra hagyományosan a szilvalekvárt, amely a portákon megtekinthető vagy megkóstolható augusztus végén, szeptember elején.


Portaprogramok

A portaprogramok keretében szakavatott vezető segítségével látogatást tehetnek a panyolai pálinkafőző festői környezetben lévő üzemében. A Levendula portán autós mozi várja a lurkókat, miközben a fölnőttek a levendula sokszínűségével ismerkedhetnek meg. A Napkapu portán különleges masszázsban lehet része, miközben a Sárkánykert portán a Jó és a Rossz pálinkáról értekezik Gönczi Károly. De van lekvárfőző porta, ahol meg is kóstolhatja a különleges panyolai szilvalekvárt.

Jövőbeni tervek

A falu önkormányzata turisztikai pályázaton elnyert összegből a következő évben egy csónak- és pihenőházat alakít ki és kenukat vásárol a településnek, illetve a www.viziturapont.hu honlapra kerül Panyola is, mint turisztikai szolgáltatás. Ezzel és a rendezvényekkel egy Panyola brandet alakít ki a település, amelyben már nem csak a szilva és a belőle készült pálinka, aszalvány és lekvár hangsúlyozható, hanem a vízitúra és az egyéb más túrázási lehetőségek és ezzel együtt a szatmári gasztronómia is. Így fenntartható falu válik Panyolából, amely a helyi értékeiből próbál erényt kovácsolni.

Szalóki Ági így vélekedik a helyről: „Tudom, hogy amikor beteszem a lábam ebbe a faluba, csupa kedves, jó ember vesz körül. Egy olyan világot kell elképzelni, amelyet az ember álmodik magának... akinek a szemébe belenéz, az jót sugároz, akitől kér, az jószívű és aki ad, szintén az, aki fogad, barátságos… a Szamos, a Túr és a Tisza itt folyik és ennek köszönhetően az egész környék maga a burjánzó paradicsom, egy csodálatos dolog!”



- FrissMédia -