Czibere Károly közölte, a felhívásra február 28-ig jelentkezhetnek azok a társadalmi szervezetek, amelyek vállalják, hogy az arra jogosult hallássérült vagy siket embereknek térítésmentes jelnyelvi tolmácsolást biztosítanak.

A pályázaton megyénként egy, a fővárosban pedig három, azaz összesen 22 szolgáltatót tudnak támogatni. Az állam a nyerteseknek három éven keresztül – április 1-jétől 2021. március végéig – biztosít támogatást, az első évre elnyerhető keretösszeg 420 millió forint – ismertette az államtitkár. Hozzátette, az ingyenes szolgáltatás országszerte 2300-2400 embernek jelent folyamatos segítséget.

A kormány elkötelezett amellett, hogy lebontsa a fogyatékos emberek körül lévő akadályokat és minden lehetséges eszközzel támogassa a teljes társadalmi integrációjukat. A siketek és nagyothallók esetében a jelnyelv az egyik legfontosabb eszköz ahhoz, hogy önálló, autonóm életet tudjanak élni és hozzáférhessenek a közszolgáltatásokhoz – hangoztatta Czibere Károly.

Kiemelte, a kormánynak kötelessége, hogy a jelnyelvre ne csak egyfajta szolgáltatásként, hanem a kultúra fontos elemeként tekintsen, ezért került be az alaptörvénybe is, hogy a jelnyelv a magyar kultúra része, amelyet Magyarország véd. 2009 óta külön jelnyelvi törvény is van, tavaly pedig a magyar jelnyelv napjává nyilvánította az Országgyűlés november 9-ét.

Tapolczai Gergely (Fidesz) országgyűlési képviselő, a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének (Sinosz) elnökségi tagja örömét fejezte ki amiatt, hogy immár harmadik alkalommal írják ki három évre szólóan a finanszírozási pályázatot, hiszen így sokkal kiszámíthatóbban tudnak működni a tolmácsszolgálatok.

Fotó: Árvai Károly/Miniszterelnökség