Korrupciós bűncselekmény egyébként többek közt a vesztegetés, a vesztegetés elfogadása, a hivatali vesztegetés, hivatali vesztegetés elfogadása. Az ilyen bűncselekmények bizonyítása meglehetősen nehéz. Ezekben az ügyekben ugyanis nincs a szó klasszikus értelmében vett sértettről. A vesztegetést elfogadó fél szándékegységben cselekszik a vesztegetővel, ilyenformán semmilyen érdeke sem fűződik egyiknek sem ahhoz, hogy a jogsértést feltárják.

Egészen egyszerűen fogalmazva: a boltos lefizette a gázszerelőket, hogy ne kössék ki a fagyasztásmérő órát, és ettől kezdve egyik félnek sem érdeke, hogy erről beszéljen. Legalábbis harmadik félnek nem.

Ez a helyzet az összes korrupciós ügyben is. Ha nincs tettenérés, illetve az esetre viszonylag rövid időn belül nem derül fény – például azért, mert a gázszerelőket a Nemzeti Védelmi Szolgálat a korrupciós esemény előtt már kockázatos személynek minősítette, s ezért figyelte –, évek múltán esély sincs a bűncselekmény felderítésére.

Esetünkben - tudta meg portálunk - viszont a két gázszerelőre vonatkozóan már voltak információk, a szabolcsi cégnél már egy hasonló ügy bírósági szakban van. Emiatt a Nemzeti Védelmi Szolgálat a két szerelő telefonbeszélgetéseit megfigyelte, és ez végül bizonyítékként szolgált a korrupciós bűncselekmény elkövetésre. A vádemeléshez ad még erősebb indokot az a tény, hogy a vesztegetést felkínáló személy minden részletre vonatkozóan terhelő beismerő vallomást tett a nyomozóknak.

- FrissMédia -