Jósa András még ugyanebben az évben két dolgozatban is beszámolt az ásatásról, közzétette a leletek zömét és a temetőtérképet, beható társadalomtörténeti elemzését azonban László Gyula végezte el 1944-ben.

László Gyula mesteri elemzését követően a bezdédi temető és annak leletei széles körben ismertté váltak a hazai és a nemzetközi irodalomban.

A bezdédi temető leggazdagabb férfisírjában találtak egy értékes bőrtarsolyt, ami egykor övről függhetett alá. A különböző apró tárgyakat, mint például a tűzkészséget szolgáló tarsoly fedőlapját is gazdagon díszített aranyozott vörösréz lemez fedte.

Olvasható a kérdésre a válasz, hogy miért épp Tiszabezdéd ad otthont a tarsolylemez fesztiválnak, ebben az évben immáron ötödik alkalommal.

A gyökereink a régmúltba nyúlnak vissza. A múltunk, a hagyományaink folyamatot alkotnak, egyfajta értékrendet. Ennek köszönhetően maradt fenn a magyarság a Kárpát-medencében immár több mint 1100 éve – így foglalható össze a rendezvény üzenete.

A fesztiválon egész nap hagyományőrző programok várták az érdeklődőket. Volt lovasbemutató, íjászat, lovas-íjászat, népi játszótér, és gyermekfoglalkozások jurtában.

A rendezvény fővédnöke, dr. Tilki Attila, volt kormánypárti országgyűlési képviselő volt. Védnökei, a település polgármestere, Daku Attila, valamint a Tiszabezdéd Községért alapítvány elnöke, Kulcsár Bertalan.

A tiszabezdédi Tarsolylemez Fesztivál reggel kilenckor főző- és horgászversennyel kezdődött, majd kulturális műsorok következtek. Délután a zenéé volt a főszerep, a koncertek sorát a Desperado nyitotta meg, este héttől Bebe és a Bulihuligánok leptek a színpadra.