NAGYVILÁG
Belföld
Szent II. János Pál pápára emlékeztek Máriapócson
Szent II. János Pál pápára, a "remény hordozójára" emlékeztek csütörtökön Máriapócson abból az alkalomból, hogy a néhai egyházfő harminc évvel ezelőtt, 1991. augusztus 18-án járt a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei kegyhelyen.

II. János Pál 1978-as pápává választása a kommunizmusra mért legnagyobb csapás volt a második világháború után - mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Görögkatolikus Metropólia és a Hierotheosz Egyesület rendezte kétnapos konferencia megnyitóján.

Gulyás Gergely példaadónak nevezte Szent II. János Pál egyházfői teljesítményét, és máig ható üzenetét, hogy "a hit ereje minden látható, fizikai erőnél nagyobb". Ez az összkép, ezt kell ápolni - tette hozzá.

A kancelláriaminiszter szerint társadalmi értelemben a pápa legnagyobb tette a rendszerváltozáshoz való hozzájárulása volt. Az, hogy rámutatott, a rendszerváltozás úgy lehet sikeres, ha az egyházak erősek, megőrzik a lelkiséget, amelyet a kommunizmus tönkre akart tenni - mondta Gulyás Gergely.

II. János Pál felismerte, hogy Kelet-Európának szabadságra, Európának egységre van szüksége - tette hozzá.


A néhai pápát méltatva felidézte a miniszter az egyházfő 104 apostoli látogatását, amelyek következtében templomok ezrei őrzik az emlékét, az emberek a szívükbe zárták, és azok sem felejtik, akik nem katolikusok.


Tánczos Barna, Románia környezetvédelmi, erdészeti és vízügyi minisztere - Kelemen Hunor RMDSZ-elnök üzenetét is tolmácsolva - azt mondta, hogy a pápalátogatás rendkívül jelentős volt az erdélyi magyarok, a székelyek számára is, akik együtt zarándokoltak Magyarországra, a pápa miséire, "a magyar nemzet részeként".


A miniszter szerint a látogatásnak az egyházi vonatkozásokon túl társadalmi, történelmi és kulturális jelentősége volt, "nemzetrészeket összekötő hidak épültek akkoriban". Szent II. János Pál pápa arra emlékeztetett, hogy "Európa jövőjének záloga a keresztény hit" - tette hozzá a politikus.

Jerzy Snopek, Lengyelország budapesti nagykövete személyes hangvételű beszédben idézte fel a lengyel pápa, az egykori krakkói érsek emlékét.

"Az európai kereszténység számára nehéz napokban Magyarországon olyan élénk Szent II. János Pál kultusza, aminek politikai dimenziója is van". Az európai identitás egyik fontos pillére a kereszténység - tette hozzá a lengyel nagykövet.

A Miniszterelnökség vallási és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára azt mondta, hogy "ha egy nagy emberre emlékezünk, abból feladat is fakad". Soltész Miklós szerint ilyen feladat, hogy a keresztényeknek ki kell állniuk kereszténységükért, össze kell fogniuk mindenféle felekezetben élő testvéreikkel, össze kell fogniuk a különböző nemzeteknek is Közép-Kelet-Európában, illetve a nácizmus és a kommunizmus után vissza kell utasítaniuk minden mai "izmust", amely a gyerekeiket, vagy a kereszténységet veszélyezteti.

Kocsis Fülöp görögkatolikus érsek-metropolita Szent II. János Pál méltatása mellett bejelentette: a csütörtök esti ünnepi vecsernye keretében elhelyezik Boldog Romzsa Tódor és Boldog Gojdics Péter Pál püspökök csontereklyéit a máriapócsi kegytemplomban.

Seszták Miklós kormánybiztos, kormánypárti országgyűlési képviselő személyes élményeit megosztva, elmondta, hogy édesapjának, aki görögkatolikus pap volt reményt adott II. János Pál, pápává választása.

A mostani megemlékezés, a konferencia reményt ad nekünk. Reményt hisz' megint együtt vagyunk. 78-ban azzal, hogy II. János Pált, egy kelet európai püspököt pápává választották, felhívták a figyelmét, az akkor bölcs döntők, hogy Nyugat-Európa mellett van egy Kelet- Európa is. A kormánybiztos úgy véli, hogy talán akkor lett a világ számára egyértelmű és nyilvánvaló: igen, van egy Kelet -és Közép-Európa is.