A forgatókönyv szerint egy mediterrán ciklon miatt az Északkeleti-Kárpátokban lehulló jelentős csapadék következtében heves áradás indult a Tisza felső szakaszán. A szimuláció alapján a folyó Tiszabecsnél kezdett áradni, és külön kiemelt szerepet kapott a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye, ahol a védekezés előkészítése és az operatív erők mozgósítása kulcsfontosságú volt.

A helyzet kezelésére létrehozták az Országos Vízügyi Irányító Törzset, és megkezdődött a védekezési munkák előkészítése: kijelölték az ideiglenes védművek helyszíneit, a homokzsáktöltő telepeket, valamint a kritikus pontokat.

A gyakorlat szerint a BM OKF főigazgatója készenlétet rendelt el az operatív szervek és a HUNOR mentőcsapat számára, amely elsőként Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyebe vonult, majd az árhullámot követve Jász-Nagykun-Szolnok és Csongrád-Csanád vármegyékbe is átcsoportosították.

A gyakorlat során az érintett térségekben működésbe léptek a területi és helyi védelmi bizottságok, miközben a döntéshozatalt modern technológia is segítette: pilóta nélküli légi járművek biztosítottak valós idejű képi információkat a szakemberek számára.

A szimuláció kitért arra is, hogy a tetőzés és a visszaduzzasztás miatt akár kitelepítésekre is szükség lehet, különösen a Csongrád-Csanád vármegyei Körös-zug térségében.

A gyakorlatot Jackovics Péter irányította, az eseményt pedig Erdélyi Krisztián értékelte.

Forrás: Katasztrófavédelem