Egy olvasói levél és a helyszínen rögzített beszélgetés alapján kirajzolódó kép szerint 2025. október 2-án délután egy erdélyi munkacsapat látott hozzá egy, az 1970-es években épült, azbeszttartalmú hullámpalával fedett tető lebontásához. A panaszos szerint a munkát szakszerűtlenül, a palát kalapáccsal összetörve végzik, ami a rákkeltő azbesztpor jelentős mértékű felszabadulásával jár.

A munkát végző, magukat parajdinak valló szakemberek elmondták, hogy egy építész bízta meg őket a feladattal, aki Romániában látta őket dolgozni. Bár tudomásuk van arról, hogy az anyagot veszélyesnek tartják, egyikük úgy fogalmazott: „evvel dolgozok 20 éve. És semmi bajom, hál' Istennek”. Hozzátették, hogy a törmeléket zsákokba gyűjtik, és másnap reggel egy konténer érkezik az elszállítására.

A helyi lakosok hiába hívták fel a figyelmet a veszélyre, a munkálatokat nem állították le. A bontást a mai napon, pénteken tervezték folytatni, ami aggodalommal tölti el a környékbelieket, akik a nyomok gyors eltüntetésétől tartanak.

Az azbeszt: a csendes gyilkos

Az azbeszt egy természetben előforduló szálas ásvány, amelyet kiváló hőszigetelő és tűzálló tulajdonságai miatt évtizedekig széles körben használtak az építőiparban, többek között a hullámpalák gyártásához is. Mára azonban egyértelműen bizonyított, hogy súlyosan rákkeltő.
Az igazi veszélyt a levegőbe kerülő, mikroszkopikus méretű azbesztszálak belélegzése jelenti. Ezek a szálak a tüdő mélyére jutva megtelepednek, és a szervezet nem képes lebontani őket. Évtizedekkel a behatás után is súlyos, gyógyíthatatlan betegségeket okozhatnak, mint például:

Azbesztózis: A tüdőszövet hegesedése, ami súlyos légzési nehézségekhez vezet.

Tüdőrák: Az azbesztexpozíció jelentősen növeli a tüdőrák kockázatát.

Mezotelióma: A mellhártya vagy a hashártya rendkívül agresszív, szinte minden esetben halálos kimenetelű daganatos megbetegedése. Kialakulásáért döntően az azbeszt tehető felelőssé, a tünetek pedig akár 20-40 évvel a kitettség után is jelentkezhetnek.

Fontos tudni, hogy amíg az azbesztpala sértetlen, addig a kockázat minimális. A veszély a bontás, törés, fúrás során keletkezik, amikor a szálak felszabadulnak és a levegőbe kerülnek.

A bontás szigorú szabályai Magyarországon

Az azbeszt veszélyessége miatt a bontására és kezelésére Magyarországon rendkívül szigorú jogszabályok vonatkoznak. Az azbeszttartalmú építőanyagok veszélyes hulladéknak minősülnek.

Engedélyköteles tevékenység: Az azbesztmentesítést csak arra szakosodott, engedéllyel rendelkező vállalkozás végezheti. A bontási munkatervet előzetesen be kell nyújtani és jóvá kell hagyatni az illetékes kormányhivatal munkavédelmi osztályánál.

Szakszerű kivitelezés: A bontást a pala törése nélkül, pormentesen kell végezni. A munkaterületet légmentesen le kell zárni, a dolgozóknak pedig speciális védőfelszerelést (pl. légzésvédőt) kell viselniük.

Elszállítás és ártalmatlanítás: A lebontott anyagot duplafalú, lezárt zsákokban vagy zárt konténerben kell elszállítani, és kizárólag arra kijelölt veszélyeshulladék-lerakóban lehet elhelyezni.

A szabályok megsértése súlyos bírságot von maga után, ami egy átlagos családi ház teteje esetén akár a milliós nagyságrendet is elérheti. A nyíregyházi esetben a bontás módja és a körülmények alapján valószínűsíthető, hogy a fent említett előírások egyike sem teljesül. Bár a munkások a maguk felelősségét kisebbítik, a megbízó, akit a beszélgetés során "építészként" említenek, nem hivatkozhat tudatlanságra.

A helyi lakosok a hatóságok azonnali közbelépését sürgetik a további környezet- és egészségkárosodás megakadályozása érdekében.