A megemlékezés a nemzeti imádságunk, a Himnusz közös eléneklésével vette kezdetét, majd Támba Miklós, a Napkori Erdőgazdák Zrt. vezérigazgatója köszöntötte az egybegyűlteket. A házigazda hangsúlyozta, hogy 2017 óta minden évben ezen a helyszínen róják le kegyeletüket, tudatosan bevonva a fiatalokat is a folyamatba.
"Tudatosan választottuk a helyszínt, hisz az évente itt megforduló erdei iskolás fiatalokat is emlékeztetjük a kommunizmus áldozataira, abban bízva, hogy hasonló kegyetlenségek többé már nem fordulhatnak elő" – fogalmazott a vezérigazgató, aki a keresztény szeretet és a békés együttélés fontosságára hívta fel a figyelmet a mai zavaros világban.

Seszták Oszkár, a vármegyei közgyűlés elnöke beszédében arra figyelmeztetett: aki elfelejti a múltját, az arra ítéltetik, hogy újra átélje azt. Külön kiemelte, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye különösen megszenvedte ezt az időszakot, utalva az 1948-as pócspetri eseményekre és a mindent átszövő ügynökhálózatokra.
Dr. Gégény Zoltán, a vármegyei Kormányhivatal igazgatója döbbenetes statisztikákkal támasztotta alá a diktatúra embertelenségét. Kiemelte, hogy a világon közel 100 millió, Kelet-Közép-Európában pedig több mint 1 millió áldozatot követelt a rendszer.
"Vármegyénk különösen érintett volt, hiszen a Málenkij robotra innen hurcolták el a legtöbb magyar állampolgárt: ez a megyét 13 ezer fővel érintette, ebből 2300 embert egyedül Nyíregyházáról vittek el" – mutatott rá az igazgató, emlékeztetve mindenkit Toma Andrásra, az utolsó hadifogolyra, aki csak 2000-ben térhetett haza.

Az esemény legmegrázóbb pillanatait Dr. Seszták Miklós országgyűlési képviselő beszéde hozta el, aki személyes, eddig szélesebb körben nem ismert dokumentumokat tárt a nyilvánosság elé. A politikus elárulta: kikérte a Nemzeti Levéltárból a családjára vonatkozó iratokat, és megdöbbenve tapasztalta, hogy édesapjáról, id. Dr. Seszták Miklós görögkatolikus lelkészről 187 oldalnyi jelentés készült.
A képviselő több, szigorúan titkos jelentést is felolvasott, amelyekből kirajzolódott, hogyan próbálta a III/III-as alosztály ellehetetleníteni édesapja papi pályafutását. "Sokan legyintenek, hogy ez már nem a mi gondunk, de ez engem személyesen érint" – mondta elcsukló hangon, miközben idézte az ügynökök jelentéseit, amelyek még a Vatikánnal való kapcsolatait és a politikai magatartását is vizsgálták.
"A diktatúra mindig azzal kezdődik, hogy elhallgattatják azokat, akik kérdeznek vagy más utat választanak. Az emlékezet nem a gyűlöletről szól, hanem arról, hogy tanítsunk belőle" – zárta gondolatait a képviselő.
A megemlékezést a Mandala Dalszínház kulturális műsora tette még emelkedettebbé, majd a résztvevők közösen vonultak a szovjet Gulág táborokba elhurcoltak emlékére állított emlékműhöz. Itt a vármegye vezetői, a fegyveres szervek képviselői és a történelmi egyházak elöljárói helyezték el a kegyelet koszorúit és gyújtották meg az emlékezés lángjait.