KÖZÉRDEKŰ
Agrár
Sorsdöntő pillanatok az agráriumban: Több száz gazda gyűlt össze Napkoron a jövő védelmében
Pattanásig feszült, mégis elszánt hangulat uralkodott a Kerekerdő Turisztikai Központ konferenciatermében, ahol vármegyénk gazdatársadalma kapott első kézből tájékoztatást a brüsszeli fenyegetésekről és a kormány segítő kezet nyújtó intézkedéseiről. A több száz résztvevő előtt elhangzott: a tét nem kevesebb, mint a magyar vidék megmaradása és asztalainkra kerülő ételek biztonsága.

Milliárdos segítség érkezik a tavaszi munkákhoz

A fórumot megelőző sajtótájékoztatón Rácz Imre, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) vármegyei elnöke köszöntötte a megjelenteket, kiemelve a térség összefogását és a sznagabona ügyében elért sikereket. Az asztalnál ülő szakemberek nem érkeztek üres kézzel: konkrét ígéretek hangzottak el a tavalyi nehéz év után járó kifizetésekről.

Szigeti Szabolcs helyettes államtitkár bejelentette, hogy a kormány felgyorsítja a kifizetéseket: a június végi határidő helyett már március 31-ig igyekeznek minden jogos támogatást eljuttatni a gazdálkodókhoz. „A jövő héten már elindul a végrehajtás, így a gazdák hamarosan tapasztalni fogják a számlájukon a változást” – fogalmazott az államtitkár. Emellett kiemelte, hogy egy grandiózus, 900 milliárd forintot is meghaladó beruházási program veszi kezdetét, amely történelmi lehetőséget jelent az élelmiszeripar és az állattenyésztés számára.

Brüsszeli árnyak a magyar föld felett

A szakmai optimizmust azonban sötét fellegek árnyékolják be, amelyek Brüsszel felől érkeznek. Papp Zsolt György, a NAK elnöke éles kritikával illette az Európai Bizottság legújabb döntéseit, különösen a Mercosur-megállapodást, amelyet Ursula von der Leyen a bírósági ítélet megvárása nélkül kényszerítene az uniós gazdákra. „Ez a megállapodás ellenőrizetlen, GMO-s termékekkel és állatjóléti szabályokat hírből sem ismerő árukkal árasztja el a piacot, tönkretéve az európai agráriumot” – figyelmeztetett az elnök.

Jakab István, az Országgyűlés alelnöke és a MAGOSZ elnöke még tovább ment: szerinte Ukrajna esetleges 2027-es, feltételek nélküli uniós csatlakozása az európai gazdák tudatos tönkretételét jelentené. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a magyar kormány elkötelezett a nemzeti élelmiszer-kiskereskedelmi lánc létrehozása mellett, hogy a profit ne a multik zsebébe vándoroljon, hanem a hazai termelőknél maradjon.

Dr. Seszták Miklós: „Nincs Magyarország magyar gazda nélkül”

Az agrárfórum megnyitóján Dr. Seszták Miklós térségi országgyűlési képviselő érzelmektől sem mentes beszédben állt ki a gazdák mellett. Kiemelte, hogy a kampányidőszakban különösen fontos az egység, és visszautasította a politikai támadásokat, amelyek a segítő szándékot próbálják gátolni. „Hiszem és vallom, hogy Magyarországon nincsen jövő magyar gazda nélkül” – hangsúlyozta a képviselő.

Seszták Miklós rámutatott a választások tétjére is, amely szerinte három pilléren nyugszik: a migráció megállításán, a háború elkerülésén és a gazdák védelmén. Személyes müncheni tapasztalataival illusztrálta a migráció veszélyeit, és emlékeztetett, hogy Szabolcsi emberként pontosan látják a szomszédban zajló háború tragédiáit. „Mi nem fogjuk hagyni, hogy Nyugat-Európa háborúba sodorjon minket” – üzente Brüsszelnek.

A falvak életben tartása a közös cél

A vármegyei közgyűlés elnöke, Seszták Oszkár a közösségi összefogás erejéről beszélt. Szerinte az agrárium nem csak a termelők magánügye, hanem mindenkié, aki egészséges élelmiszert akar adni a gyermekeinek. „Nem akarjuk, hogy a falvaink eltűnjenek a térképről, egy megművelt országot akarunk hagyni az utódainkra” – zárta gondolatait az elnök, méltatva a megyei gazdák példátlan egységét.


Ön szerint mi a legnagyobb kihívás, amivel ma egy szabolcsi gazdának szembe kell néznie? Az elszabaduló költségek, a brüsszeli szabályozás vagy az import áruk nyomása aggasztja jobban? Írja meg nekünk kommentben, vagy ossza meg a cikket ismerőseivel!