A bíróság nehéz helyzetből indította a csütörtöki tárgyalást, ugyanis a sértett, Sz. M. ismételten nem jelent meg az idézés ellenére. A bírónő tájékoztatása szerint a nő édesanyján, N. I. I.-n keresztül próbálták utolérni az asszonyt, de kiderült: a bántalmazott nő már február óta ismeretlen helyen tartózkodik. Két kiskorú gyermekét a nagymamánál hagyta, és sem személyesen, sem telefonon nem érdeklődik róluk. A bíróság emiatt korábban már elrendelte a nő tanúkörözését.
A tárgyalóteremben a vádlott, K. B. határozottan tagadta, hogy az ominózus 2023. december 13-i eseményeket megelőzően is folyamatosan rettegésben tartotta volna a családot. Védekezése szerint a súlyos bántalmazás – amely során a nő lépszakadást és többszörös bordatörést szenvedett – egyetlen hirtelen felindulás eredménye volt. A vádirat szerint a konfliktus gyökere a féltékenység volt, miután felmerült, hogy a nőnek a férfi testvérével volt viszonya.
"Én 12-én éjszaka egy másik nővel, T. Fannival voltam" – állította a férfi a bíróság előtt, próbálva bizonyítani, hogy a bántalmazás előtti napokban nem is volt együtt a sértettel, így nem követhetett el ellene folytatólagos erőszakot. Azonban korábban elismerte a bírói kérdésre, hogy kapcsolatuk alatt azért előfordultak fizikai atrocitások.
"Kilenc-tíz alkalommal biztos, hogy megütöttem, amióta együtt voltunk" – vallotta be K. B. az elmúlt évekre utalva, ugyanakkor ragaszkodott ahhoz, hogy a decemberi, életveszélyes sérüléseket okozó eseménysor nem egy hosszan tartó folyamat része volt, és ő maga kérte a hazugságvizsgálatot ennek bizonyítására. "Kétszer kértem poligráfos vizsgálatot, tudom, hogy nem tetszettek megadni".
Bár a férfi igyekszik kisebbíteni a tettét, a korábbi orvosszakértői vélemények könyörtelenül cáfolják a szavait. A szakértői vélemény alapján Sz. M. testét legalább 24 különálló külső behatás, ütés és rúgás érte, ami közvetlen életveszélyt okozó hasűri vérzéshez és lépszakadáshoz vezetett.
K. B. a mai meghallgatáson elismerte az erőszakot: "Bementem hozzá, és megütöttem. (...) meg be is rúgtam neki párat", bár a cselekmény pontos részleteire állítása szerint nem emlékszik tisztán.
A súlyos eset legsajnálatosabb áldozatai kétségkívül a gyermekek. Bár a vádlott váltig állítja, hogy a gyerekek a szomszéd szobában voltak a bántalmazás idején, a nyomozati anyagok és a pszichológiai szakvélemények rávilágíthatnak a valóságra. A bíróság a következő lépésben egy gyermekpszichológus – Szőlősi Heléna – bevonásával és a gyermekek korábbi videós meghallgatásának levetítésével vizsgálja meg a kiskorúak, köztük a kis A. által elmondottakat, hogy kiderüljön, pontosan mit is éltek át a zárt ajtók mögött.