A megye keleti részén a Nyírségben fekvő, Mátészalka melletti község Mátészalkától 5, Vajától 9,5, Őrtől 5,5 kilométer távolságra található. Első írásos emlékekben még a 14. század elején Járomtelke néven említik.

Ezen a vasárnapon az emléktábla avatást megelőzően csaknem teljesen megtelt a református templom az istentiszteletre, amikor Varga Károly Nagybányai Református Egyházmegye nyugalmazott esperese, valamint Koós Csaba Levente lelkipásztor hirdettek igét. A nyugalmazott esperes beszédében a megújulás szükségére hívta fel a figyelmet, mint fogalmazott:

„megújulásra vár ez a világ, mint külsőleg, mint belsőleg. Hiszen az isten szerinti élet sokszor oly távol kerül tőlünk Helyét elfoglalja a szeretetlenség, önzés holott, mi nem erre teremtettetünk hanem hogy szolgáljuk egymás javát.”

Az igehirdetés végén a Jármi Énekkar kíséretében Daruka Mihály Vizsolyi Biblianyomtató Műhely Élménymúzeum vezetője a 200 darab újranyomtatott Vizsolyi Bibliából egy darabot a Szatmárért Közhasznú Egyesületetek adott át.

A 2014-ben 27 alapítóval létrejött Reformátusok Szatmárért Közhasznú Egyesületet nevében Fülöp István a Mátészalkai Járás Hivatal hivatalvezetője arról beszélt, hogy nem létezik lehetetlen:

„A lehetetlen csupán egy nagy szó, amellyel a kishitű emberek dobálóznak…, mert számukra könnyebb egy készen kapott világban élni, mint felfedezni magukban az erőt a változtatásra. A leheltelen nem tény, hanem vélemény. A lehetetlen nem kinyilvánítás, hanem kihívás” – fogalmazott.

Győrfiné Papp Judit Jármi község polgármesterének köszöntést követően Jakab István hálát adott annak, hogy ma itt lehet.

Azt mondta, hogy a Luther Márton által meghirdetett, “bűnbánatban fogant és az anyanyelvben kiteljesedett erkölcsi forradalom megújította Európát, a magyarságot, és reformok sorozatát eredményezte az élet minden területén”, de hatása messze túlnyúlt a teológia területén.

A reformáció nem pusztán a 16. század emléke, a reformáció közös örökség mindannyiunknak, amelynek nélkülözhetetlen eleme a megújulás – fogalmazott Jakab István az Országgyűlés alelnöke, majd így folytatta: történelmi felelősségünk a múlt ismeretében önvizsgálatot végezni, hogy van-e bennünk annyi erő, amennyit a következő ötszáz év megkövetel. A reformáció erkölcsi forradalma reményt és esélyt jelent arra,

“hogy képesek vagyunk megtartani anyanyelvünket, oltalmat és védelmet nyújtani minden magyar ember számára”

és hitünket megtartva, hagyományainkat és kultúránkat ápolva alázattal szolgáljuk nemzetünket – fogalmazott.

Az istentisztelet végén Bíró Lajos szobrászművész által készített emléktáblát leplezték le a Reformáció 500., valamint a Magyra Református Egyház létrejöttének 450. évfordulója alkalmából.

-FrissMédia-