AKTUÁLIS
Paszab: a falu, ahol a hagyomány a mindennapok része
Dr. Kiss Róbert Richard Prima Primissima-díjas turisztikai szakújságíró ezúttal Paszabra kalauzolta el a Retro Rádió hallgatóit.

A neves turisztikai szakember Paszab kapcsán kiemelte a méltán híres Paszabi Szőttesnapokat, amit hagyományosan minden év július hónapjában rendeznek meg. Az itteni szőttest és gobelint az év többi napján is megcsodálhatjuk a Szőttesházban, ahol azt is megtudhatjuk, hogy a szőttest már az 1930-as években is készítették a helyi asszonyok és a szövés hagyománya a mai napig élénken él a falu közösségében.

Paszab önkormányzata mindent megtesz azért, hogy a település hírnevét öregbítő népművészeti textíliák készítésének technnikája, illetve a hagyományokra épülő minta- és színvilága az elkövetkezendő időkben is fennmaradjon az utódok számára. A Szőttesház a Fő utca 38. szám alatt, a református templom és parókia szomszédságában található. Könnyen eljutunk a faluközpontban álló, szépen faragott tornácoszlopos és félig zárt fatornácos épülethez, amely eredetileg iskola volt. A bejáratnál márványtábla hirdeti, hogy „Itt élt és dolgozott 48 éven át Turi Sándor (1891-1959) néptanító, néprajzkutató, a falu és a táj mindenese.” A szövőház létrehozásában Turi Sándor tanítónak volt nagy szerepe az 1930-as években. A régi népi szőttesek mintakincsét felelevenítő és újjáélesztő szövőház termékeit 1940-ben a Budapesten rendezett kiállításon ismerhette meg a nagyközönség, de a legnagyobb sikert az 1957. évi világkiállításon aratta.

A hagyományos piros, fekete, kék színezés mellett készítenek fehér, nyers és natúr szőtteseket is. Ezek a szőttesek számos méretben készülnek: találhatunk köztük 40x90 cm-es, 30x70 cm-es futókat, 40x50 cm-es párnahuzatot, 140x140 cm-es, 110x120 cm-es, 130x160 cm illetve 80x80 cm-es terítőket. A szőttesek természetes anyagokból készülnek, lenfonalat illetve pamutfonalat használnak. A pamutfonal a fehér, nyers, piros és kék színben kerül felhasználásra a színezések kialakítására, a lenfonalat csak fehérített és natúr színben dolgozzák fel. Egy szövőszéken belül többfajta szövési technikát tudnak alkalmazni és bemutatni, hiszen kézi munkával egy szövőszéken többfajta szövési technika alkalmazható. Másféle technikát kell alkalmazni a csipkemintánál, a szedett mintánál illetve parasztcsíkos mintánál.

A községben fontos intézmény még Mandula Néni Óvodája, amit az 50-es években Dr. Tajthy Ferencné alapítottt, akit mindenki „ Mandula néni” néven ismert a megyében. A turisztika szakújságíró elmondta, hogy itt vegyes szervezésűek a csoportok, tehát különböző életkorú gyerekek együtt járnak a foglalkozásokra.

"A falusias életre is nevelik egy kicsit a gyerekeket, hogy ennek az értékeit már akkor, az óvodában elsajátítsák és ne akarjanak feltétlenül elmenni, elvándorolni, hanem tanulják és nézzék meg, hogyan készül a szőttes, milyen jó egy séta a patak partján, egyszóval a kis örömöket is tudják értékelni, amiket a csodás otthoni környezetük nyújt nekik" - mondta a szakember.

Persze a finomságokat sem hagyta ki, egy jó falusi disznótorost és a híres szabolcsi töltött káposztát is mindenkinek ajánlotta az újságíró. Előbbi a külföldieknek nagy sokk lehet, egy külföldi tv csatorna korábban be is mutatta a falusi disznóvágást, de nekünk, magyaroknak a hurka és a kolbász a gasztronómiai kultúránk szerves része, csakúgy, mint a hozzá köthető hagyományok - mondta Dr. Kiss Róbert Richard a Retro Rádió adásában.

Fotó: Középkori Templomok Útja Egyesület