Az általános iskola, a polgármesteri hivatal, az óvoda és a konyha, valamint a védőnői szolgálat és a könyvtár épületeinek energetikai korszerűsítése jelentős előrelépés a település életében. Az iskola komplex energetikai rekonstrukciója révén korszerű fűtésrendszert kapott és kicserélték a nyílászáróit. A többi épületet napelemes rendszerekkel látták el, így jelentős költségvetési források csoportosíthatók át más területekre, hiszen a beruházás megtakarításokat eredményez.

Dr. Simon Miklós, a térség országgyűlési képviselője köszöntőjében kitért a Vállaj községben eddig megvalósult beruházások jelentőségére. Ilyenek például a szennyvízhálózat, a kerékpárutak és az útfelújítások, melyek mind-mind az itt élők életminőségét javítják. De ez csak a kezdet, hisz épül az egészségház, ami már tető alatt van – emlékeztetett a képviselő. A további beruházásokról szólva a képviselő kiemelte a belvízelvezető rendszert, valamint a mezőgazdasági úthálózatot, aminek a teljes költsége megközelítőleg 150 millió forintot tesz ki.

A turisztika Vállaj számára kitörési pont lehet, hiszen a község bekerült a térség ez irányú fejlesztési tervébe, melynek telkes költsége több mint 1, 4 milliárd forint. Ebből Vállaj közel 50 millió forintot fordíthat például a pünkösdi strudli fesztiválra – emelte ki a képviselő.

Vitályos Eszter Európai Uniós fejlesztéspolitikáért felelős államtitkár úgy véli, hogy voltak olyan idők, amikor a családok és a gyermekek nem mindig azt a támogatást kapták, ami kijárt volna nekik. Ez azonban már másként van – jelentette ki. Az államtitkár azt mondta, a kormánynak deklarált célja, hogy minden magyar gyermeknek és minden magyar tanárnak meg kell teremteni azt a lehetőséget, hogy a 21. századi elvárásoknak megfelelő feltételekkel, megfelelő színvonalon, modern környezetben tanulhassanak, oktathassanak. Hozzátette, hogy a célok eléréséhez számos hazai és uniós forrás áll rendelkezésre.

Ilyen például a kormány Nemzeti Köznevelési Infrastruktúra Fejlesztési Programja. Ennek célja, hogy minden járásban elérhetőek legyenek a tanulók számára a neveléshez-oktatáshoz és a mindennapos testneveléshez szükséges korszerű infrastrukturális feltételek. Különösen hangsúlyosan vonatkozik a program a leghátrányosabb helyzetű térségekben élő gyermekekre, akiknek a fejlesztések nélkül lehetőségük sincs a felzárkózást biztosító infrastruktúra eléréséhez.

Fotó: Bakos Zsolt