KULTÚRA
Gasztro
Ők nyertek a napkori borversenyen - köztük van a 102 éves Juráncsik bácsi is
Mint írtuk korábbi beszámolónkban, pénteken zajlott a 18. napkor borverseny, amire rekordmennyiségben neveztek a napkori borosgazdák. A felhozatallal nem volt gond, hiszen országosan is jó minőségűnek mondható a 2018-as szőlőtermés, így az abból készült borral sem lehetett nagy baj. A verseny különlegessége, hogy a település legidősebb lakója, Juráncsik Anti bácsi - aki 102 éves az idén - is indult borával.

18 éve minden év február első péntekén a napkori borosgazdák butéliákba és egyéb alkalmatosságokba aprólékos gonddal átfejtenek egy kis ízlelni valót, hogy szakavatott borízlelők ítéletet mondjanak róla. Hogy a laikus érdeklődő is értse a sorrend alakulását, nézzük, mit értékelt az öttagú zsűri.

1. Savtartalom – a sav természetes módon van jelen a borban. Frissíti a kortyot, gerincet ad a bornak. Vannak magasabb savtartalmú szőlőfajták, mint a rizlingek, a sauvignon blanc és az ezerjó.


2. Édes vagy száraz – ezt a borban a maradék cukor határozza meg, ami az erjedés során nem alakult alkohollá. Az édes borok is ugyanúgy lehetnek gyümölcsösek, mint a száraz borok. A Magyarországon készíthető tokaji aszúnak különleges aromagazdagsága van, amely egyedi a világon.

3. Hordó – Hordót az erjesztés vagy az érlelés során használnak. Ennek köszönhetőek a vaníliás, karamellás, tósztos illat- és ízjegyek a kész borban. Vannak közismert fajták, melyek készítése során hordót alkalmaznak, ilyen a chardonnay, a viognier, valamint a prémium minőségű furmintok.

4. Test – amit a szánkban érzünk, azaz a bor súlya, krémes textúrája és gazdagsága. Ha a korty bársonyos, szinte simogat, akkor az a fehérbor bizony szép testtel rendelkezik. Sok tényező befolyásolja ezt a tulajdonságot, így a maradékcukor tartalom, a hordós érlelés és a szőlőfajta is.

5. Évjárat – a palackon feltüntetett évszám mindig a szüret idejét jelzi. A palackozást követő első évben már fogyasztásra kerülnek a fehérborok, de vannak fajták, amelyek jól bírják az érlelést. Ilyen például a chardonnay, a rajnai rizling, az olaszrizling, a furmint, a semillon és a chenin blanc.

6. Fajta – a szőlőfajta. Minden szőlőnek egyedi aromája és karakterisztikája van, amely a belőle készült bort meghatározza.

7. Egyensúly – ez misztikus szó a borleírásoknál. Úgy a legkönnyebb megérteni, ha társítjuk a komplexitás szóval. Azokra a borokra használjuk ezt a kifejezést, amelyben minden komponens egységesen integrálódott, nem túlzóak a savak, nem lóg ki az alkohol.

8. Ásványosság – ha a bor illatában, ízében sósságot és hűvös köveket érzünk. Leggyakrabban a talaj-összetételnek köszönhető ez a különleges tulajdonság. Magyarországon jellemző ez a Balaton-felvidéki, tokaji és somlói borokban.

9. Borvidék – fontos a szőlő származása, amit minden esetben megtalálunk a palackokon. Minél tágabb körzetet adnak meg a származást illetően, annál kevésbé lehetünk biztosak az eredetben.



10. Óvilági vagy újvilági – ez a két kifejezés valójában a borok stílusára és helyére vonatkozik. Az óvilági borok a tágabb értelemben vett európai országokból származnak. Míg az újvilág lefedi Amerikát, Ausztráliát, Új-Zélandot, Dél-Afrikát, ahol a szőlő és borkultúra nem nyúlik vissza olyan régi időkre, mint például Franciaországban. Stílusukat tekintve az óvilágban az alacsonyabb alkohol és mineralitás jellemző a borokban, míg az újvilágban ennek ellentéte érvényesül, párosulva a túlzó gyümölcsösséggel.

Az eredmény a következő:

Fehérbor:

1. Szilágyi Pálné, 2. Csengeri Zoltán, 3. Stefán Gábor

Rosé bor:

1. Támba Ferenc, 2. Berecz Csaba, 3. Antal Ferenc

Vörösbor:

1. Lekli József, 2. Agócs Miklós, 3. Mihucz László

Különdíj:

id. Juráncsik Antal

Burján Sándor

Huszti Gyula

Nyitókép: Pallai Róbert

- FrissMédia -