NAGYVILÁG
Belföld
#Nyírbogdány
#díszpolgár
#díjak
#elismerés
Ők kaptak díszpolgári címet Nyírbogdányban
Mint írtuk, ma ünneplik Nyírbogdányban a község 800 éves születésnapját. A központi ünnepségen jelen volt dr. Seszták Miklós, a térség kormánypárti országgyűlési képviselője, aki beszédében úgy fogalmazott, hogy egy község által adományozott kitüntetés annak az elismerése, hogy egy ember az egész életét a település fejlődésének szentelte.

A képviselő, azon túl, hogy méltatta Nyírbogdányt, emlékeztetett arra, hogy egy település csak úgy tud dinamikusan, fenntartó módon fejlődni, ha a vezetés egységes. Az ünnepi beszédeket követően került sor a Nyírbogdány díszpolgári címek és településért díjak átadására. Meglepetésként Nyírbogdány polgármestere, Balogh Tibor a térség országgyűlési képviselőjének munkáját megköszönve, elismerő díjat adott át neki

Ebben az évben a nyírbogdányi képviselő-testület négy személyt tartott érdemesnek a település legrangosabb elismerésre, a díszpolgári címre.

Díszpolgári címet kapott Oroszi István, aki 28 éve a Nyírbogdányi Kazinczy Ferenc Általános Iskola, Óvoda és Alapfokú Művészeti Iskola pedagógusa, testnevelő tanár, valamint a helyi sportegyesület vezetője.

Illyés Gábor, aki szülőfalujához mindig is szeretettel kötődött, melyet erősen igazol az elmúlt években tett munkássága is. Meghatározó személyisége volt az 1997 és 1999 közötti időszakban szervezett helytörténeti vetélkedőknek. Többek közt nevéhez kötődik a „Lakóhelyünk Nyírbogdány” című könyv is.

Márton István, aki a 2013-ban megrendezésre került Nemzeti Vágta rendezvény előfutamain és középdöntőjében nagy örömben részesítette Nyírbogdány Községet, mivel a település nevében, „címere” alatt induló ló és lovasa helyezést értek el. A Márton István által indított, támogatott ló és lovas a Nemzeti Vágtában a középdöntőig jutott.

Posztumusz díszpolgári címet kapott Nagy István, aki a Nyírbogdányi Általános Iskolában 1947-1950-ig nevelőként tanított, 1951-1979-ig igazgatóként, majd betegsége miatt az 1984-es nyugdíjazásáig, tanárként dolgozott. Kivette részét a község 750, illetve a 770 éves évfordulójának szervezéséből. Gyalog, kerékpárral járta a falut, fényképezett, adatokat gyűjtött. Az 1969-ben kiadott monográfiáknak felelős szerkesztője; a Bogdányi Híradó szerkesztőségi tagja volt. Dr. Kiss Lajos szerint, „a falu szolgája” volt.

Nyírbogdány Községért díjat három személy vehetett át.

Mátyás Sándor 1980. március 1-től Tanácselnök, tanácstag 1990. szeptember 30-ig. 1984-ben kezdeményezte az Alkotmány utca megnyitását 22 db építési telek kialakításával. Vezetésével még ugyanebben az évben társadalmi összefogással megépült a ravatalozó épülete. Meghatározó szerepe volt az új iskolaépület építésének megvalósulásában 1989-ben. A község vezetőjeként megvalósulást nyert a villamoshálózat bővítése, vízhálózat építése, útépítések, járdaépítések, valamint fontos és meghatározó volt a fogorvosi és könyvtárosi állások beindítása is.

Mátyás Sándorné 50 éve él Nyírbogdányban, ahol 1969. szeptembertől óvodapedagógusként dolgozott, majd később az intézmény vezetését végezte közel 36 évig. A vezetői munka magasabb szintű végzéséhez tanító oklevelet is szerzett.

Lisovszki Györgyné nyírbogdányi születésű pedagógus, aki közel 32 évig tanított, ebből 28 évet Nyírbogdányban. Több évtizedes tanári, és iskolai tevékenysége mellett Nyírbogdány Község közösségi életének is aktív részese, nyugdíjazása után is.

A díjátadást követően meggyújtották a község születésnapi, több száz szeletes tortáját.