A Csendes-óceán déli részén, Chile partjaitól 3.600 kilométerre fekvő Húsvét-szigetet veszélyezteti a tengerszint emelkedése. Az ENSZ arra figyelmeztet, hogy 2100-ra akár el is tűnhet a legendás hely. Tanulmányok szerint az alacsonyan fekvő Csendes-óceáni szigeteken már most tapasztalhatók a tengerszint emelkedésének hatásai: a Marshall-szigeteken és Kiribatin, valamint Fidzsi északi részén és a Salamon-szigeteken ugyanis nagyobb mértékű az emelkedés a globális átlagnál. A 6.000 lakosú Húsvét-sziget is ebbe a kategóriába esik, a páratlan kulturális örökséget így az eltűnés veszélyezteti. A 887 szobor közül számos közvetlenül a parton található. A tudósok szerint a Tongariki, az Anakena és az Akahanga szoborcsoport érintett elsősorban.

“Tehetetlennek érezzük magunkat, amiért nem tudjuk megvédeni az örökségünket” – mondta Camilo Rapu, a Rapa Nui Nemzeti Park vezetője a New York Times újságírójának. Az aggodalmak ellenére bizakodásra ad okot, hogy a japán kormány segítségével már tesztelnek egy új védelmi rendszert. Az is felmerült, hogy esetleg áthelyezik majd a szobrokat, ha a megmentésükre nincs más mód.

A misztikus szigetet körülbelül 300 éve fedezték fel az európaiak, történelmét és a szobrok eredetét azonban a mai napig sok rejtély övezi. Egyes kutatók szerint 700 és 1100 között népesítették be a környező szigetekről érkező emberek, a szobrok keletkezését pedig 1100 és 1680 között jegyzik. Évente több, mint 100.000 látogató fordul meg a Húsvét-szigeten, a bevétel jelentős részét a turizmus teszi ki, évi 70 millió dollárral.

- FrissMédia -

Fotó: Pixabay, Flickr