A nagyméretű, tömegesen feltűnő, a talajhoz közel jellegzetesen, lassan repülő tőrösdarazsak jellemzően a kertek, parkok gyepén, a korhadó fák vagy akár a komposzt közelében jelennek meg. Ezek a rovarok azonban emberekre, a háziállatokra nem veszélyesek, ugyanakkor biológiai úton segítenek kordában tartani például a cserebogár-szaporulatot – írta a MME.

Fotó: Halmos Gergő

Ártalmatlanságuk miatt a Magyarországon élő féltucatnyi faj irtása felesleges, ráadásul az óriás tőrösdarázs védett. Természetvédelmi értéke 50 ezer forint, elpusztítása éppen ezért törvénytelen is. A tudatlanság évről évre számos ilyen állat pusztulását okozza, amikor a munkájukat nem kellő szakmai felkészültséggel végzők a rovarirtókkal tömegesen mérgezik meg a tőrösdarazsakat.

Fotó: Orbán Zoltán

A rovarcsalád magyarországi képviselői túlnyomórészt termetesek és látványos megjelenésűek. Az óriás tőrösdarázs, amelynek nősténye csaknem öt centiméteres, egyben Európa legnagyobb hártyásszárnyúja is. Ezek a rovarok nem azonosak a családi közösségekben élő, a ház körül gyakori és agresszív, jellegzetes fekete-sárga mintázatukkal jól elkülöníthető társas darazsakkal, köztük a lódarázzsal. A tőrösdarazsak is rendelkeznek fullánkkal. Ezt azonban, – ha nem fogja meg őket az ember, – nem használják védekezésre, ahogy a mérgük sem támadásra, hanem a lárvák megbénítására szolgál. A tőrösdarazsak parazitoidok, szaporodásukhoz, a peterakáshoz nagyobb rovarok, elsősorban lemezescsápú bogarak lárváira van szükségük.

Fotó: Orbán Zoltán

A tőrösdarázsok megjelenésére ott lehet számítani, ahol a talajban, a pusztuló fában, a komposztban nagy, gyakran jelentős mennyiségben találnak cserebogár-, szarvasbogár-, orrszarvúbogár-, rózsabogárlárvát. Ezeket a faanyagon keresztül, vagy magukat a talajba ásva a szúrásukkal bénítják meg, hogy majd belepetézzenek. Kikelő lárvájuk pedig belülről fogyasztja el a még élő pajort. A tőrösdarazsak éppen ezért nélkülözhetetlen elemei a kiskert, park, az ültetvény vegyszermentes, a rovarok elleni biológiai alapú védelemnek.