Óriási jelentősége volt ennek, hiszen nagyon sok városban, így Budán vagy Sopronban németül beszéltek a polgárok egymással, a törvények megszövegezése sem magyarul történt. Az a nemzeti összetartó erő, ami a magyar nyelv, lényegében hivatalossá vált és ettől kezdve a törvényeket is magyarul fogalmazták, általánossá vált a magyar nyelv kötelező használata a közigazgatásban. Ez rengeteget számított - az, hogy ma magyarul beszélünk a Kárpát-medence jelentős részén, jórészt ennek az intézkedésnek köszönhető.

A nyelvújítás volt az az időszak, amikor nagyon-nagyon divatba jött a magyar nyelv. Az 1700-as évek végén, 1800-as évek elején az idegen szavakat, a jövevényszavakat magyarral helyettesítettük, mesterségesen alkottunk szavakat. Rengeteg olyan szó született, amelyeket a mai napig használunk. Ez rendkívül fontos volt. De fontos volt a reformáció is, abból a szempontból, hogy az istentiszteleteken is a magyar nyelvet hozta előtérbe.

Ha pedig az írásbeliséget nézzük, a kancellária-helyesírás is lényegi volt, amikor már a földrajzi neveket, személyneveket magyarul írtuk. Az első helyesírási szabályzatra azonban az 1830-as évekig várni kellett. Itt is nagy a fejlődés, például régen még aposztróffal írtuk a birtokviszonyt és Simonyi Zsigmond kellett ahhoz, hogy ez másképp legyen.

Változott tehát sokat a nyelvünk és változik ma is. Ettől azonban nem kell félni - mondja Kiss Róbert Richard. A technikai forradalomnak egy új szakaszát éljük és a nyelvbe bekerülő újabb szavak komoly hatással vannak a mindennapjainkra. Olyan aktív szókincsről van szó, melyet rendszeresen használunk. De korábban is rengetegszer volt, hogy külföldi jövevényszavak, idegen szavak bekerültek a magyar nyelvbe, mégsem beszélhettünk a magyar nyelv romlásáról.

Többnyire magyarítjuk ezeket a kifejezéseket és beillesztjük nyelvünkbe. Az internet nyelvében sem kell megijedni attól, hogy bizonyos kifejezéseket magyarosan írunk, magyarosan ejtünk. Régen például azt, hogy szoftver, leírni csak úgy merte bárki is, hogy software. Ma már azt, hogy szoftverfejlesztő, minden további nélkül egybe írjuk, így, sz-szel. De gondolhatunk akár a franciából átvett butikra. Azt, hogy butikos, senki nem úgy írja, hogy boutique-os. Ezek mind-mind természetes folyamatok és azért is helyes az ilyenfajta magyar írásmód, mert így tudunk hozzá toldalékot illeszteni, jelet, ragot tenni.

Tehát ez előbb-utóbb beépül a nyelvbe. Ezért is óvatosan kell bánni a bírálatokkal - véli a Prima Primissima-díjas újságíró. "Amikor azt hallottam, hogy a médiákban történik valami, egy kedves tanult kollégám megjegyezte, hogy a médium, ugye, közvetítőt jelent latinul, a média ennek a többes száma, akkor miért teszünk hozzá K betűt, miért mondjuk azt, hogy médiák? Azért, mert ez már egy magyar szó igazából. A disznónál sem nézzük meg azt, hogy az ótörökben egyes vagy többesszámban volt."

Nyugodtan merjünk tehát magyarosan írni.

- FrissMédia -

A magyar nyelvi kultúra ápolásáért indított rovatunkat a Magyar Nyelvőr Alapítvány együttműködésével készítjük, a Szerencsejáték Service Nonprofit Kft. támogatásával.