KULTÚRA
Nyelvünk kincsei
#városnevek
#magyar nevek
Miért van külön magyar nevük külföldi városoknak?
Kolozsvár, Lipcse, Bécs, Fokváros, Peking. Mindegyik egy-egy külföldön található város magyar neve. Közös bennük, hogy sehol másutt a világon nem hívják így őket, csak nálunk. Viszont a magyarázat erre mindegyik esetében más.

A Trianonban elszakított országrészek városneveinél egyértelmű a dolog. Ezek eleve magyarok voltak, illetve később a Monarchia mindkét hivatalos nyelvén volt saját nevük (Pozsony - Pressburg, Kolozsvár - Klausenburg).

Aztán vannak olyan városnevek, melyek a nyelvújítás idején születtek. Amikor a magyarságukban egyre öntudatosabb írók, költők vagy tudósok nemcsak tárgyaknak adtak új nevet a német vagy más jövevényszavak helyett, de városoknak és tájaknak is. Így jött létre például Leipzig helyett Lipcse. Mert ez ugye magyarosabb, hisz a Besztercebánya melletti Lipcse nevét idézi és azért is rokon, mert mindegyik helyen sok a hársfa. Vagy Dresden helyett Drezda. De voltak túlzások is. A Kobenhaven (Koppenhága) helyett javasolt Kappanhágó és Stockholm kiváltására született Istókhalma hál'Istennek hamar kikopott a köztudatból és a köznyelvből.

De vannak olyan városok is, melyek magyar nevének eredetét tökéletes homály fedi. Ilyen Bécs. Az osztrák fővárost németül Wiennek, angolul Viennának hívják és a legtöbb nyelvben ezek valamelyik változata honos. Nem úgy nálunk. Hogy a Bécs honnét jön, azt vitatják. Jöhet a szláv kemence szóból, utalva az egykori mészégető kemencékre. De lehet avar eredetű is a szakemberek szerint - ebben az esetben állítólag őrzőhelyet jelentene.

Előfordult az is, hogy tükörfordítással jött létre a magyar név. Például a dél-afrikai Fokvárosé, melyet afrikaansul Kaapstadtnak, angolul Cape Townnak hívnak. De ez a megoldás nemcsak városnevek esetében fordul elő, gondoljunk csak a Sziklás-hegységre Észak-Amerikában vagy a Földközi-tengerre Európa és Afrika között.

Aztán itt vannak még az idegen írásmódból átvett nevek. Pekinget például valahogy úgy ejtik a kínaiak, hogy Pindzsin, Kairót pedig al-Khairának mondják arabul. Itt egyértelműen egyszerűsödött, a magyar nyelv és fül számára könnyebb lett a név. De vannak olyan régi, talán szintén nyelvújítás-kori elnevezések is, amelyek hangulatot, történelmi atmoszférát sugallnak az eredetitől vagy a világ más nyelveitől tökéletesen eltérő magyar alakjukkal. Ilyen földrajzi név például Kantoné Kínában, ami kínaiul körülbelül Kuangcsou, angolul pedig Guangzhou.

A magyar nyelvi kultúra ápolásáért indított rovatunkat a Magyar Nyelvőr Alapítvány együttműködésével készítjük, a Szerencsejáték Service Nonprofit Kft. támogatásával.