Miért válnak agresszívvá a varjak a parkokban?

Görög Zoltán: Ennek egyetlen, teljesen természetes oka van: a költési időszak és a fészekelhagyás. Amíg a fiókák a fészekben tartózkodnak, a szülők nyugodtak. Amikor azonban a fiatal madarak elhagyják a fészket, még nem tudnak olyan jól repülni, mint a felnőtt egyedek. Ebben az időszakban még csak tanulják a repülést, így gyakran a földre pottyannak, ahol védtelenné válnak a veszélyekkel szemben.

A felnőtt madarak egyetlen célja ilyenkor a fiókáik védelme. Emiatt gyakorlatilag mindent megtámadnak, ami mozog, és náluk nagyobb termetű. Nemcsak az emberre, de akár egy kutyára, sőt még egy vaddisznóra is habozás nélkül rárontanának a parkokban, ha a kicsinyeiket féltik.

Mi a helyes magatartás, ha ilyen területen járunk? Hogyan védekezhetünk?

Görög Zoltán: Fontos tudni, hogy a varjak röptükben, szinte mindig hátulról szeretnek támadni. Egy félkilós madár ütése a fej hátsó részén rendkívül kellemetlen lehet, ráadásul a csőrükkel komoly sérüléseket is képesek okozni.

Ha azt tapasztaljuk, hogy egy varjú köröz felettünk vagy ránk ront, a következőket érdemes tennünk:

• Forduljunk szembe a madárral! Így folyamatosan látjuk a mozgását, és fel tudunk készülni a következő manőverére.
• Tartsunk szemkontaktust! A határozott fellépés és a szemkontaktus jelzi a madárnak, hogy észrevettük.
• Lépjünk fel dominánsan! Ha elkezdjük elhessegetni, vagy van nálunk egy szatyor, amivel magunk felé suhintunk (természetesen nem kell durván megütni a madarat), abból érzékelni fogja, hogy mi vagyunk az erősebbek. Ilyenkor a madár általában lehiggad és odébbáll.

Mindig egyedül támadnak, vagy számíthatunk csoportos akcióra is?

Görög Zoltán: Előfordulhat csoportos támadás is. Ha egy területen sűrűbben helyezkednek el a fészkek, vagy mindkét szülő a közelben van, megeshet, dassza kettő-három madár is egymás után rárepül az emberre vagy a kutyára. Fontos megérteni, hogy a varjú szemében mindenki potenciális veszélyforrás, ami nem dolmányos varjú – azaz nem a fajtársa. Nem feltétlenül a sérülésokozás a céljuk, egyszerűen csak el akarják riasztani a betolakodót a fiókák körzetéből.

Sokan a városok kártevőinek tartják őket. Valójában mennyire intelligens madarakról van szó?

Görög Zoltán: A varjúfélék rendkívül intelligens állatok, az értelmi szintjük nagyjából egy három-négy éves kisgyermekének felel meg. Tudományos tény például, hogy képesek arcról megismerni az embereket.

Ez egyébként más madarakra is jellemző. A fehér gólyák gyűrűzésénél például gyakran tapasztaljuk, hogy amikor megközelítjük a fészket, a madár ránk néz, és szinte látni a tekintetén, ahogy arra gondol: „Na, ezek már megint itt vannak!” Intelligens lények, ezért érdemes őket tisztelettel és intelligensen is kezelni.

Védett fajnak számít a dolmányos varjú? Mi a szerepük a természetben?

Görög Zoltán: Nem, a dolmányos varjú nem védett, törvényileg vadászható madárfaj. Ugyanakkor rendkívül fontos tagjai az ökoszisztémának. Számos olyan hasznos madárfaj él nálunk – mint például az erdei fülesbagoly, a kék vércse vagy a vörös vércse –, amely nem épít saját fészket. Ezek a ragadozók előszeretettel foglalják el költésre a dolmányos varjak által épített, üresen hagyott fészkeket. Éppen ezért, ha nem muszáj, ne bántsuk a varjakat, hiszen közvetve a városi rágcsálóállományt gyérítő, rendkívül hasznos baglyok és vércsék otthonteremtését is segítik.

Meddig kell felkészülnünk ezekre a kellemetlen tavaszi kalandokra?

Görög Zoltán: Miután az első támadásokat megtapasztaljuk a parkokban, nagyjából két hétig tarthat ez a kritikus időszak. Körülbelül ennyi idő kell ahhoz, hogy a fiókák már elég biztonságosan mozogjanak és repüljenek. Innentől kezdve a felnőtt madaraknak már nem kell ilyen vehemensen és agresszívan védeniük őket, így a kedélyek is megnyugszanak.