Így tudott valóban nemzeti nyelvvé válni, és szolgálni nemcsak a hétköznapi közlés, hanem az irodalom és a tudomány, a jog igényeit is, kizárva a félreértéseket és az egyéb bizonytalanságokat. A hétköznapi gyakorlat aztán a bonyolultabb kifejezéseket kilökte a köztudatból, ezek nem mentek át a nyelvújítási rostán. Másoknak a jelentését gyúrta át, és annyira mást jelölnek most, mint eredetileg, hogy el sem tudjuk képzelni. Ön ki tudja találni, hogy melyik mit jelentett volna? Tesztelje kvízünkkel!