A Nemzeti Örökség Intézete rendezvényén a politikus hozzátette: mi, magyarok nem csak kiálltuk, de ma is kiálljuk ezt a próbát. Trianon valósága nem múlt el, Magyarországot ma is nemzeti közösségeink veszik körbe a Kárpát-medencében.

Szilágyi Péter elmondta, Papp-Váry Elemérné Sziklay Szeréna egy felvidéki költőnő volt, ő írta a Magyar Hiszekegy című verset, amely egy nemzet imádságává vált.
"Egy nemzetévé, amely hitte és bizakodott a történelmi igazságtételben" - húzta alá. A Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára azt mondta, hogy a Magyar Hiszekegy pontos lenyomata egy olyan kornak, amikor a nemzeti öntudat és a magyarság összetartozása meghatározó volt.

Beszédében a helyettes államtitkár emlékeztetett arra, hogy a nemzeti összetartozás napját 2010-ben szavazta meg az Országgyűlés. Kijelentette: a magyarság ma egységesen eltökélt a nemzeti értékközösség megőrzésében. A nemzeti összetartozás gondolata azt üzeni, hogy akkor boldogulunk, ha a nemzet gyarapodik - állapította meg. Szilágyi Péter kitért arra, hogy a háború és a szankciók okozta terhek alatt most újra a megmaradás és a túlélés került előtérbe, "különösen a kárpátaljai nemzetrészünknek". Nekik már az is nagy előrelépés lenne, ha visszakapnák azokat a jogokat, amelyekkel pár évvel korábban még rendelkeztek. Ehelyett ma a jogfosztottság a hétköznapi valóság - mondta, hozzáfűzve: a szülőföldön boldogulásukhoz és így megmaradásukhoz békére van szükség.
"Legyünk mi is ennek a békének az emberei! A nemzeti összetartozás ma ezt kívánja" - hangoztatta.

Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézetének főigazgatója a köszöntőjében arra hívta fel a figyelmet, hogy vissza kell adni Papp-Váry Elemérnének az őt megillető helyet a magyar kultúrtörténetben, hogy ne csak méltán híres sorait ismerje mindenki, de a nevét is. Megjegyezte: a költőnő halálának évfordulója novemberben lesz, ám "egy percig sem volt kérdéses", hogy a nemzeti összetartozás napja alkalmából emlékezzenek meg róla.

Móczár Gábor felidézte, hogy amikor Babitstól Kosztolányiig a magyar költők legtöbbje próbálta feldolgozni a trianoni tragédiát, Sziklay Szeréna a lehető legegyszerűbb módon fogalmazta meg mindazt, amivel minden magyar tudott és azóta is tud azonosulni: "Hiszek egy Istenben, hiszek egy Hazában." Hozzátette: ma, száz évvel később is "hiszünk az egy hazában", mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a múlt heti csíksomlyói búcsú, amelyen évről évre megtelik a hármashalom-kápolnának helyet adó "nyereg".
Móczár Gábor beszámolt arról is, hogy a Fiumei úti sírkert "több mint temető". Kulturális tér, amely versszínháznak, színháznak, irodalmi koncerteknek, rendkívüli irodalomóráknak és tematikus sétáknak is otthont ad.

A főigazgató jelezte: most vasárnapra, a nemzeti összetartozás napjára két tematikus sétát is meghirdetnek. A Szép város Kolozsvár című sétán olyan emberek sírjait kereshetik fel a résztvevők, akik életében Kolozsvár meghatározó jelentőséggel bírt. Az elcsatolt területeken születtek - sírjaik a Fiumei úti sírkertben domborulnak című sétán pedig azokról a trianoni határokon túl született írókról, költőkről, művészekről, államférfiakról és katonákról esik szó, akiknek életműve a magyar kultúra és történelem szerves része.