A mérkőzés első félidejét a DVTK kezdte erősebben, de nem volt igazán nagy helyzetük. A Kisvárdának annál inkább. Matanovics szinte a félpályáról vezethette a diósgyőri kapu felé a labdát, teljesen egyedül. Sőt, még egy másik kisvárdai is vele tartott, és egyetlenegy diósgyőri védő próbálkozott jócskán lemaradva utolérni.

Matanovics azonban se nem gyalogolt a kapuba, se nem passzolt, hanem helyette, a sprintet megunva 12 méterről a kapu felé rúgta a labdát. A diósgyőri kapus azonban hárított, a kipattanót pedig az egy szem DVTK védő kirúgta. A hatalmas, szinte kihagyhatatlanak tűnő ziccer volt. Rögtön ezután a szögletből egy kapupát fejelt a Várda. Nagyjából ennyi lényeges történt az első félidőben.

A második játékrész is küzdelmes volt, de igazán nagy helyzetek akkor sem alakultak ki. Egyet kivéve, amikor is Matanovics megszerezte harcosan a labdát, kapura tört, és ismét a kapuba rúgta. A kipattanót azonban a tizenhatos vonala előtt Mesanovic rárúgta, és az a kapu oldalába pattant. Nem volt brutálisan nagy lövés, de pont elég ahhoz, hogy gól legyen. Kisvárda - DVTK, 1-0. Ezt követően a Diósgyőr támadott, de egy fejestől eltekintve igazán nagy helyzetük nem volt. A Kisvárda az ellentámadásokból már nem tudott gólt szerezni, úgyhogy maradt az egygólos győzelem.