A halottakról - jegyezte meg - a kereszténység előtti időkben is megemlékeztek, ám míg a kelta hitvilág szerint a halottak átköltözése a túlvilágra megzavarta az élők világát, a keresztények szerint imádsággal segíteni lehet az üdvözülésüket. A földi életet ugyanis nem mindenki üdvözülésre készen fejezi be, így ők haláluk után, az érdemszerzés idejének végeztével az élőktől kaphatnak támogatást - tette hozzá. Mindenszentek ünnepe és halottak napja ezért - mint mondta - a remény mellett az imádság kötelességére is figyelmezteti a hívőket.

Az évnek ebben az időszakában ezért is élénk a keresztény felekezetek liturgikus élete, az egymás után következő ünnepnap és emléknap a remény üzenetét hordozza - hangsúlyozta Gájer László.

Hozzátette, hogy mindkettő több mint ezer éves hagyomány a nyugati világban, hiszen a keresztényüldözések áldozatait már a 2-3. században is tisztelték, míg az üdvösségbe el nem jutottakról a 9-10. század óta emlékeznek meg ilyenkor.