A verseny valójában egy felülről szerveződő esemény: a szervezők meghirdetik a Kárpát-medencei fordulót, az előválogatókat pedig mindig a küldő intézmények tartják. Voltak versenyzők a hazai középiskolákból, egyetemekről, és jöttek határainkon túlról is.

Kik vesznek részt a szónokversenyen?

A jövő értelmiségét láttuk a dobogón. Ők jórészt bölcsész vagy jogász hallgatók, de vannak közöttük agrárosok is. Ha valaki arra adja a fejét, hogy értelmiségi lesz, akkor ki kell fejlesztenie magában a jó beszédkészséget. Ez a verseny éppen erre jó, meg hogy a gondolataikat összerendezzék egy-egy témában – nyilatkozta a Középsuli.hu portálnak Pölcz Ádám, főszervező, az ELTE Tanító-és Óvóképző Karának tanársegéde, aki hajdanán több különdíjat is nyert a Kossuth-szónokversenyen.

Dr. Kiss Róbert Richard, a zsűri elnöke elmondta, a mezőnyt sokkal erősebbnek ítélték meg, mint amilyen tavaly volt. Ennek az erős mezőnynek volt a tagja Miklós István is, a Nyíregyházi Egyetem hallgatója.

A verseny menete

A verseny kétnapos. Az első nap a kötelező beszédek napja volt, szónoklataikat a versenyzők előre megírhatták. A tételmondat, mely alapján maximum 6 perces beszédüket megtartották Kányádi Sándor: Valaki jár a fák hegyén című művéből származott.

“Csak az nem fél, akit a remény már végképp magára hagyott”

Miklós úgy gondolja, valójában mindenki fél, ugyanakkor a félelem nagyon hasznos is tud lenni. „Egy általános igazság az, hogy amitől félünk, azt igyekszünk elkerülni. Nem mászunk magas fákra, nem sétálunk a sötét utcán. Félelem nélkül igen hajmeresztő dolgokat művelnénk. Ha nem félnénk, átsétálnánk egy forgalmas úton vagy biztonsági öv nélkül ülnénk fel a hullámvasútra. A félelem hasznos, segít megőrizni az önkontrollt.”- mondta előre megírt beszédében.

A második napon következtek a rögtönzések. Itt már csak 3 perc jutott az előadásra, a felkészülésre pedig fél óra. Az első 11 ember az alábbi két témából választhatott:

Pohárköszöntő leány- vagy legénybúcsún

Megrögzött hazugság – idővel igazság

Ebbe a csoportba volt beosztva a szabolcsi fiú, aki a "Megrögzött hazugság – idővel igazság" témát választotta.

Feltette a kérdést: miért hazudunk? Összegyűjtött 3 okát a hazugságnak. Hazudhatunk azért, hogy elkerüljük a kényes helyzeteket, hogy megkíméljünk valakit egy információtól vagy például azért, hogy jobb fényben tüntessük fel magunkat mások előtt- mondta. A konklúzió pedig: „Legyünk őszinték! Arra legyünk büszkék, akik vagyunk és amink van! Ne akarjunk mások lenni! Idővel talán ebből a hazugságból csinálhatunk igazságot, hogyha foggal-körömmel küzdünk és ragaszkodunk az álmainkhoz. Ki tudja? Talán a következő osztálytalálkozóra már az álmainkban szereplő emberként érkezhetünk és talán jövőre én is Porsche-val jövök.”

A zsűri a következőképp értékelte Ádámot:

Mindenki fél – közölte a tételmondatot az érvelés elején. Nagyon jó volt a kötetlen, követhető beszéde, az egyszerű hasonlatok.Létezik félelem a nőktől, az evőpálcikától, a térdektől. Aktuálpolitikai utánérzések, minden volt itt. Tartalmilag rendkívül tetszett.Laza stílus jellemezte az előadást. Irányjelző folyadékról eddig még nem hallottam a kocsikban, de nyilván ez az én hiányosságom. Büszkék vagyunk arra, hogy Porschéval jár, mint a menő ferihegyi reptéri rakodó, gratulálunk.

Mi is gratulálunk a második helyhez, és ha ez a vágya, kívánjuk, hogy jövőre, a 20. Kossuth-szónokversenyre tényleg Porschéval érkezzen.

A versenyről videó is készült, melyet alább tekinthetnek meg:

A magyar nyelvi kultúra ápolásáért indított rovatunkat a Magyar Nyelvőr Alapítvány együttműködésével készítjük, a Szerencsejáték Service Nonprofit Kft. támogatásával.