KÉK FÉNY
Másfél száz tárgyalási nap után a vádlott már a szakértőt is szakérteni akarja
Lassan parttalanná válik a vádlott és védője részéről a sok bizonyítási indítvány, észrevétel. A bírósági eljárás során már eddig is több száz indítványt terjesztett elő a védelem, újabbnál újabb, általa perdöntőnek vélt adathalmazzal. Azonban ha laposan a beadványok mögé nézünk, azok csak részinformációkat tartalmaznak. Márpedig a bizonyítékokat külön-külön és együttesen is értékelni kell.

A vádlott vélhetőleg csak a külön-külön értékelésig jutott el. Jogában áll ez, akár hazudhat, illetve egy-egy vizsgálat során el is hallgathat dolgokat. És erre rendszerint minden tárgyalási napon akad is példa.

Újabb szakértőt hallgatott meg a bíróság, mivel a vádlott és védelme ismételten kizáratta az előzőt. A pszichológus igazságügyi orvosszakértő eseti szakértő megbízása a védelem szerint nem felelt meg a követelményeknek, így a bíróságon tett megállapításai sem használhatók fel. Ugyanakkor fontos tény, hogy a szakértő korábbi szakvéleményei teljes egészében a bizonyítás részét képezik továbbra is.

Még az ítélkezési szünet előtt sok olvasó, akik követik az ügyet, abban a hiszemben jutottak a lap aljára, hogy végre ítélet születik., legalább első fokon. Koncz Ilona a vádlottra nézve megsemmisítő véleményt mondott, megerősítve a szakértői anyagban leírtakat. A szakértő a vádlottat nem olyan színben tünteti fel, mint ahogyan azt dr. Kiss Gyula elképzeli magáról. Emiatt támadták is a szakértőt minden létező fórumon, pont úgy, mint az elődjét az ügyben. Így jutottunk el közel öt év után a harmadik pszichológus szakértőig, akit a bíróság rendelt ki. A vizsgálatokat a bűncselekményt követő hét és fél év után végezte el dr. Gernerné Kiss Ibolya.

Azonban ez dr. Kiss Gyula esetében nem vezetett eredményre: "A vizsgált személy explorációja után nem láttam célravezetőnek az egyébként szokásos projektív tesztek felvételét, hiszen a vizsgált személy saját maga elmondta, hogy még a börtönben „felkészült" ezekre a személyiségtesztekre. Nem említette, és nem is láttam a korábbi vizsgálatnál a vsz. esetében Farajz felvételét, ami kétségtelenül nem ad egy részletes személyiségrajzot, de utal/utalhat bizonyos személyiségtulajdonságokra, esetlegesen bizonyos patológiára."

Azaz két fontos tesztet nem volt értelme elvégezni a vádlottnál, mivel azokra felkészült: vagyis a kapott válaszok nem a valós személyiségi jegyeket adták volna vissza.

A vádirat szerint a vádlott 2015. február 25-én élettársával, a sértettel együtt a vádlott édesanyjához utazott autóval, ahol megkérte az édesanyját, hogy menjen el otthonról, így az épületben csak ő és a sértett tartózkodott. A vádlott ottlétük alatt egy konyhakést vett magához, amivel a sértett torka irányába szúrt, aki védekezés közben ráfogott a kés pengéjére. Dulakodás közben a vádlott megkísérelte a sértett nyakának elvágását, azonban a sértett mindkét kezével fogta a vádlott kezét, ellenállt. A vádlott ezt követően egy balta tompa végével a vérző sértett fejére ütött. A sértett életveszélyes sérüléseket szenvedett.


Nem alaptalan a szakemberek félelme

A Wikipedia keretes bejegyzésében a cikk elején: A szócikk elolvasása befolyásolhatja egy esetleges jövőbeli, szakember által elvégzendő teszt eredményét. Kérjük, csak ennek tudatában olvassa el a szócikket - olvasható a figyelmeztetés.

Ez a szócikk a Rorschach-tintafolttesztről szól, amely komplex pszichológiai, diagnosztikai mérőeszköz, egyike a XX. század legáltalánosabban használt projektív tesztjeinek. Célja, hogy a pszichológus más vizsgálatok kiegészítése érdekében feltérképezhesse a vizsgálati személy személyiségstruktúráját. Ezen a teszten a vádlott két alkalommal is meglehetősen rosszul szerepelt, míg a sértett átlagos személyiség képet mutatta. Bár már az sem megszokott, hogy egy ügy kapcsán a sértett is vizsgálat tárgya, de az évek során sok esetben mintha a sértett lenne a vádlott - ez jellemzően a védekezésképp előadott " jogos védelmi helyzet" miatt alakulhatott így.

A sértett vonatkozásában az újabb szakértő sem állapított meg ellentétes véleményt: M. Katalin esetében a Koncz Ilona igazságügyi szakértői véleménye és jelen szakértői vélemény között lényegében nincs ellentmondás.

Dr. Kiss Gyula esetében az összehasonlítás nem elvégezhető.

Összességében a mai tárgyalási nap ismét bizonyíték volt arra, hogy a vádlott időhúzásra játszik, újabb beadványával a magán orvosszakértői véleményt akarja ütköztetni a bíróság által kirendelt szakértő véleményével. Úgy véli, hogy ellentmondás van két anyag közt. Csakhogy mint ahogy több tárgyaláson is szembesült vele az ember, Kiss hajlamos félinformációkat átadni, csak azokat tárja fel, melyek neki kedveznek. Így kétséges, hogy az általa megbízott orvosszakértő ismeri-e a teljes nyomozati anyagot, vagy egy erőteljesen megszűrt, a vádlott állításait alátámasztó információhalmaz birtokában készíttette el a véleményét.

Erre valószínűleg a jövő héten kapunk választ, amikor is folytatódik a több mint öt éve húzódó és már vagy 150 tárgyalási napon túl lévő ügy.

- FrissMédia -