Egy emberi életért folytatott drámai küzdelem zajlott le a kisvárdai szántóföldeken. Hamza Ignác, akit eltűntként kerestek, a biztos halál torkából tért vissza. A férfit a Tiszakanyári Petőfi Vadásztársaság vadásza, Kiss Tamás találta meg, aki a hétvégi vadászat előtt ellenőrizte a terepet.

A vadász elmondása szerint egy megérzésnek vagy a véletlennek köszönhető, hogy arra járt.
"Hétvégi vadászatra készültem, és szerettem volna előtte megnézni, mennyire járható a terület. Miközben az úton sétáltam, taposás és – jobb szót nem tudok rá – fetrengés nyomait láttam egy részen, körülötte azonban mindenhol érintetlen volt a hó" – emlékezett vissza Kiss Tamás.
A gyanús nyomok a nádas széléhez vezettek.
"Amikor jobban megnéztem, láttam, hogy egy ember fekszik ott. Elindultam felé, közben szólongattam, de nem válaszolt. Amikor odaértem hozzá, láttam, hogy szinte meztelenül fekszik a szűz hóban. Nyöszörgött és próbált felkönyökölni, látszott rajta, hogy nagyon zavart és erősen kihűlt, bőrét elnézve gyakorlatilag megfagyott."

A mentés rendkívül nehéz volt, mivel a terület gépkocsival szinte megközelíthetetlen. A kisvárdai rendőrök, tűzoltók és mentők összehangolt munkájára volt szükség, hogy a férfit minél előbb kimenekítsék. Az orvosok a kórházban megállapították: a férfi testhőmérséklete mindössze 26 fok volt. A szakemberek szerint kb. 30 perce lehetett hátra, mielőtt a szíve végleg leállt volna a kihűléstől. A kisvárdai Szent Damján Görögkatolikus Kórház orvosai emberfeletti küzdelemmel, hihetetlen orvosi bravúrral hozták vissza az életbe.
Stábunk jelen lehetett, amikor a megmentett Ignác telefonon beszélt megtalálójával, Kiss Tamással. A beszélgetés megható pillanatokat hozott.
"Jobban vagyok, és szerettem volna megköszönni, hogy megmentett és ott volt abban a helyzetben. Ha ön nem lett volna, és a Jóisten, akkor én a mai napig nem élek." "Szia, Kiss Tamás vagyok... Tegeződjünk, mert egy idősek vagyunk... Jó egészséget kívánok neked, gyógyulj meg, és figyelj oda magadra! Ez állampolgári kötelesség, úgyhogy nem tartozol semmi köszönettel."

Ignác nem emlékszik semmire a bolyongásból, csak arra, hogy eltévedt. Az, hogy egy szál alsónadrágban találták meg, a súlyos hipotermia (kihűlés) egyik paradox tünete. Amikor a test végzetesen lehűl, az agy hőszabályozása összezavarodik, és az áldozat hirtelen forróságot érezhet, ami miatt öntudatlanul levetkőzik a fagyos hidegben.
Az édesanya hálát adott, hogy visszakapta fiát.
"Hálát adtam az Úrnak, hogy megmenekítette a fiamat... És nagyon szépen köszönöm a vadász úrnak, hogy ő hívta a segítséget... Áldja meg az ő életét, amíg csak él" – mondta elcsukló hangon az asszony.

Ignác, aki most lábadozik, teljesen átértékelte az életét.
"Azt hittem, hogy én már onnan nem jövök haza élve... Nagyon átértékeltem, mert az igazság az, hogy nem sokon múlt az életem" – zárta gondolatait a fiatal férfi, aki most kapott egy második esélyt a sorstól.
(Külön köszönet Döge polgármesterének, dr.Nagy Péternek valamint a vadásztársaságnak, akik a stáb munkáját segítették!)