A nyomozás adatai szerint M. I. és H. M. gyanúsítottak megállapodtak abban, hogy a M. I. által irányított alapítvány fenntartásában álló iskola részére jogosulatlanul tesznek szert állami támogatásra. A gyanúsítottak az intézmény létrehozásával bűncselekmények hosszú távú elkövetésére rendezkedtek be, és ezeket 2010-ben meg is kezdték. A folyósító szervet megtévesztve olyan diákok után is igényeltek állami támogatást, akik ténylegesen nem vettek részt az oktatásban. A jogosulatlan támogatási összegek elvonásának módját M. I. gyanúsított irányította.

A fenntartó alapítvány és az intézmény keretei között elkövetni kívánt bűncselekmények koordinálása érdekében M. I. és H. M. a támogatás összegszerűségét meghatározó látszólagos tanulói létszámot minél nagyobbra próbálták duzzasztani a lehető legnagyobb támogatási összeg megszerzése érdekében.

Sz. D. gyanúsított feladata az volt, hogy rábírjon a jelentkezésre olyan diákokat, akik valójában nem kívánnak részt venni az órákon. Több település lakosságát felkereste, s a beiratkozáshoz szükséges személyi adatok megszerzése érdekében nyeremények ígéretével kecsegtette a jelentkezőket. Az adatok megszerzése érdekében egy fénymásoló gépet hordozott magával az autójában.

Az adatok kezelését, az osztálynaplók kitöltését és pénzügyi irányítását H. M. gyanúsított felügyelte, melynek során a támogatás elszámolásának alapját képező dokumentumokat fiktív bejegyzésekkel látták el.

A bíróság álláspontja szerint – tekintettel a bűncselekmény kiemelkedő tárgyi súlyára és törvényi fenyegetettségére – megalapozottan lehet tartani attól, hogy a gyanúsítottak szabadlábra helyezésük esetén a hatóság elől elrejtőznének, illetve tanúk befolyásolásával, okiratok elrejtésével megnehezítenék az eljárás lefolytatását, esetleg újabb, szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekményt követnének el.

A végzés nem jogerős, a gyanúsítottak és védőik fellebbezést jelentettek be.

Fotó: Northfoto