Jelen cikk írását ennek a folyamatnak az észrevétele még lehet, hogy nem is katalizálta volna, azonban a közeljövőben (1-3 év) olyan együtt állások jöhetnek létre, melyek ezen vaddohány-térnyerést, mintha lejtőn indítanák el.

Mire is gondolok;

Ha csak az aszályos évek gyakorisága nőne meg, már az is hatással lenne a vaddohány térnyerésre. A növénytársulásokban lévő magról kelő növények egyedszámai csökkennek, vitalitásuk mérsékeltebbé válnak; mindemellett, az évelő növények nagyobb teret tudnak hódítani.

Ha a birtokkoncentrációkat tekintjük, akkor látható, hogy az elmúlt 11 év alatt a gazdaságok száma 35 %-kal csökkent. Mindez magával hozza azt, hogy az alacsonyabb termőképességű táblák művelése az alacsony rentabilitás miatt elmarad, így ezen táblák erdőtelepítési pályázat híján ugar, pihentetett terület, vagy pénzesebb vállalások mentén zöldugarként funkcionálnak a jövőben.

Az agrárfórumokon olvasható, hogy a 2025. január 1-én induló AKG/ÖKO pályázatokra az igény 2,5-3 szoros. A nyerési esélyeket Natura/talajmegújító/zöldugaros horizontális szántóval lehetett növelni. Sokan vállalták is ezeket. Ezen TECS-ek esetében a vaddohányos foltok, gócpontok köszönik szépen jól lesznek. Biztosítva lesz a sarjtelepek sértetlensége. A kaszálások, zúzások inkább illeszkednek a parlagfű virágzásának megakadályozására, mely lendület szeptember hónapra már egy kicsit lankad, s a vaddohány virágzása többszöri zúzás után is, alacsonyabb száron, de megtörténik. Ha pedig virágzik, biztos lesz terméshozó egyed is, mely után számtalan „gyapotot szóró” terület veti a következő évi növények utánpótlását.

Az előző ÖKO ciklus több száz hektárnyi gyümölcsös matuzsálemei, - támogatás miatt meghagyott, ugyanakkor nem, vagy csak minimálisan művelt egykori TSZ gyümölcsösök- a kivágás útjára lépnek. Ezen ültevényeken már megtelepedett vaddohány gócok, a kivágás és gyökérkiszedés után, szinte robbanásszerűen népesítik majd be a területet, hisz az eddig árnyékot(gátat) adó fák eltűnnek, a talajbolygatás miatt a konkurenciák későn ébrednek, így a vaddohány, más néven selyemkóró, selyemfű (Asclepias syriaca) sikerre van ítélve. Pláne akkor, ha napraforgó, zab, cirok vagy egyéb olyan kultúra kerül helyükre- vagy zöldugar- ahol vagy nincs, vagy csak nagyon gyér a vaddohány ellen is hatásos gyomírtók kínálata.

Az Európai Unió rendelettel szabályozza az idegenhonos inváziós fajok elleni közös és egységes fellépést. Az Európai Parlament és a Tanács 2014. október 22-i 1143/2014/EU rendelete az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának és terjedésének megelőzéséről és kezeléséről 2015. január 1-jén lépett hatályba, és minden tagállamban – így Magyarországon is – közvetlenül hatályos és közvetlenül alkalmazandó. A Rendelet általános szemléletét és újszerűségét tekintve ki kell emelni, hogy a jogszabály a gazdasági szempontok elé helyezi a biológiai sokféleség védelmét. A vaddohány 2017.08.02-én került fel a listára.

A növényvédelmi tevékenységről szóló 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet felsorolja azokat a fajokat, melyek ellen a földhasználóknak kötelező a védekezés. Ezek közé tartozik a közönséges selyemkóró is.

Az ellene való védekezés oksága és fontossága nem is kérdés. Csak a mértéke. Azt pedig nem lehet „túltolni”. Talajműveléssel -talajbafojtással-, vegyszeresen, valamint amennyiben ezek sikertelenek voltak mechanikai úton. A cél: meg kell akadályozni a selyemkóró maghozását. Ez mindannyiunk közös érdeke.

A cikk szerzője: Tóth Béla- növényvédelmi mérnök, szaktanácsadó