A békés őszi délután percek alatt változott rémálommá. A 20 éves Patrik éppen otthon tartózkodott a családjával, amikor kétségbeesett kiabálásra lettek figyelmesek. A fiatalember testvérével és unokatestvérével, Ádámmal azonnal a szomszédos házhoz rohant, ahonnan ekkor már dőlt a füst és a lángok csaptak fel.

A házban a fiú nagyapjának testvére, egy 67 éves asszony tartózkodott, aki egy súlyos, örökletes ideg- és bőrelváltozással járó betegséggel, a neurofibromatosis-szal küzd. A sokkos állapotban lévő néni fel sem fogta a közvetlen életveszélyt.
„Bent voltunk a családdal, és hallottuk a kiabálást. Erre kijöttünk, át a szomszédba, és betörtük az ablakot, beugrottunk. Mondtam az idős hölgynek, hogy jöjjön ki, mert ég a ház, de ő azt mondta: »Hagyjál már jófiúm, mert főzök!«” – emlékezett vissza a drámai másodpercekre Patrik. A fiatalember tudta, hogy nincs idő a vitára: „Megfogtam, felemeltem, és kiadtam az ablakon az idős hölgyet.”
A kimenekítés után a rémület még nem ért véget. Patrik észlelte, hogy a konyhában lévő gázpalack közvetlen veszélyt jelent mindenkire. Az idős asszony éppen ezt akarta megnyitni a főzéshez, amikor a tűz keletkezett.
„Utána vissza kellett menni, mert bent volt a gázpalack. Azt is kihoztuk... el kellett vágni a csövet, mert nem volt kulcs” – mesélte a fiú, aki elmondása szerint abban a pillanatban egyáltalán nem gondolt a saját biztonságára, csak a cselekvés vezérelte.
Mielőtt a fehérgyarmati hivatásos tűzoltók megérkeztek volna a helyszínre, a fiatalok vödrökkel kezdték oltani a tüzet. A katasztrófavédelem 17:21-kor kapta a riasztást. A helyszínre érkező egységek két vízsugárral fékezték meg a Rákóczi utcában pusztító lángokat, amelyek addigra már felemésztették az ingatlan berendezési tárgyait és a tetőszerkezetét is.

A 67 éves nőt a mentők azonnal kórházba szállították füstmérgezés gyanújával, de a vizsgálatok után hamarosan hazaengedték. Bár az életét megmentették, a szerény hajlék teljesen lakhatatlanná vált. Az udvar és a tető is leégett.
Az idős, beteg asszony könnyeivel küszködve, megtörten beszélt a kilátástalan helyzetéről: „Nagyon beteg vagyok, kórházba járok... Kérem, hogy valaki segítsen! Legalább fel legyen építve, gipszkartonozva a ház, mert a tetőm leégett, meg bútoraim sincsenek. Semmim sem maradt.”

Bár a néni hálás unokaöccsének az életéért, a betegsége és az otthona elvesztése miatt jelenleg kilátástalannak látja a jövőt. Sok ilyen bátor fiatalemberre lenne szükség a világban, mint Patrik, aki egy pillanatig sem hezitált, amikor segíteni kellett, de most a tágabb közösségen a sor.