A meteorológiai évszakok eltérnek a csillagászati felosztástól. Míg a csillagászati tavasz az égi egyenlőség napjához, vagyis idén is március 20–21. környékéhez kötődik, addig a meteorológiai tavasz minden évben fix időpontban, március 1-jén kezdődik.

Az egyik legszembetűnőbb változás a nappalok hosszának növekedése. Januárhoz képest már több mint egy órával hosszabb ideig élvezhetjük a természetes fényt, ami nemcsak hangulatunkra, hanem biológiai ritmusunkra is kedvezően hat. A napos órák számának emelkedése serkenti a szervezet D-vitamin-termelését, csökkenti a téli levertség érzetét, és új lendületet ad a mindennapoknak.

A meteorológiai tavasz kezdetén még gyakoriak lehetnek a hajnali fagyok, sőt akár hózáporok is előfordulhatnak. A nappali hőmérsékletek azonban egyre gyakrabban lépik át a 10–15 Celsius-fokot, és a hónap második felére már tartósabb enyhülés érkezhet.

A légkör ilyenkor különösen változékony: erősebb szél, záporok, gyors felhősödések és kitisztulások váltják egymást. Ez a dinamika azonban a természet számára a megújulás feltétele.