árkonyi Mihály (született Weisz Miksa) Victor Varconi néven vált világszerte ismertté, talán az egyik legismertebb színész, aki Kisvárdáról indult — élete, karrierje és öröksége máig inspirálja a magyar film- és színháztörténet kedvelőit.

Gyermekkor és kezdetek

Várkonyi Mihály 1891. március 31-én született Kisvárdán, Weisz Herman marhakereskedő és Grósz Regina hetedik gyermekeként. Iskoláit Kassán folytatta, majd a középiskolai érettségit Budapesten tette le. Színészi tehetsége korán megmutatkozott: tanára buzdítására jelentkezett a fővárosi színészképzőbe, majd 1910-től 1912-ig a Színművészeti Akadémián tanult. Diploma után a kolozsvári Nemzeti Színházhoz szerződött, és ott lett a magyar némafilm első férfi sztárjai között.

1913-ban kezdődött filmes karrierje Kolozsváron; közben színpadon is játszott szerelmes szerepeket. 1918-ban a budapesti Nemzeti Színház tagja lett, majd hamarosan nemzetközi lehetőségek nyíltak meg előtte.

Nemzetközi áttörés (Bécs, Berlin, Hollywood)

1920-as években Bécsben és Berlinben is dolgozott, ahol német- és osztrák filmekben szerepelt. 1923-ban kapott felkérést Hollywoodból Cecil B. DeMille-től, és ezután – mint Victor Varconi – igazi világsztár lett. Ott nemcsak némafilmekben vállalt szerepet, hanem a hangosfilm megjelenése után is felbukkant kisebb-nagyobb produkciókban, bár akcentusa miatt jellemzően olyan karaktereket szólaltatott meg, akik külföldiek, idegenek, “mások”.

Leghíresebb filmjei

Várkonyi Mihály a magyar némafilm korszakából indulva jutott el Hollywoodig, ahol a 20. század első felének egyik legsikeresebb magyar színésze lett. Legemlékezetesebb alakításai között szerepel Cecil B. DeMille monumentális alkotása, a The Ten Commandments (1923), amelyben a fiatal színész a fáraó kegyvesztett hívét alakította. Ezt követte több nagyszabású produkció, például a The King of Kings (1927), ahol Pilátus szerepében láthatta a közönség.

Varconi sokoldalúságát bizonyítja, hogy a hangosfilm korszakában is helyet kapott: játszott a Hotel Imperial (1927) című drámában, majd mellékszerepekben tűnt fel a For Whom the Bell Tolls (1943) és a The Plainsman (1936) című klasszikusokban. Bár akcentusa miatt később inkább karakterfigurákra szorítkozott, a némafilmes években igazi sztárként ünnepelték.

Magánélete

1919-ben vette feleségül Aranyossy Anna („Nusi”) színésznőt, akivel hosszú házasságban éltek. Felesége halála után újranősült, második felesége Várkonyi Lilli színésznő lett.

A színész végül az Egyesült Államokban élt, Santa Barbara közelében hunyt el 1976. július 26-án.

Örökség és jelentőség

Várkonyi Mihály a magyar némafilm egyik ikonikus arca volt, akit gyakran „az első magyar filmszívtipróként” emlegetnek. Nevéhez fűződik több mint 120 film, amelyek közül 38 Magyarországon készült némafilm.

Kisvárda városa ma is nagy tisztelettel ápolja emlékét: a magyar Hollywood közössége évente megemlékezést szervez, emléktábla állítják, könyv jelenik meg életéről („Nem elég magyarnak lenni” című önéletrajzi kötete is elérhető).

Várkonyi Mihály tehát nemcsak a magyar színház és film történetének egyik legnagyobb neve, hanem nemzetközi híd is: a századelő magyar kultúrájának terméke, aki eljutott Hollywoodig, és a világ filmnyelvének része lett. Kisvárdáról indult, de élete példája annak, hogy a tehetség, kitartás és nemzetközi látásmód határokon átívelő karriert tud teremteni.

Fotó: RCO Pictures, nfi.hu, Nagy Ferenc János