INTERJÚ
Kisvárda továbbra is tervez - Interjú a polgármesterrel
2010-ben az új vezetés meglehetősen nehéz helyzetben lévő várost örökölt. Az azóta eltelt időről, eredményekről, problémákról kérdeztük a kormánypárti polgármestert, Leleszi Tibort, aki egy iskolaigazgatói széket hagyott ott 2010-ben a polgármesteriért.

Kisvárda első fellendülése a polgárosodás idejére esik, a másodikra a 20. század hatvanas éveiben került sor. Az utóbbi eredményeképp a rétközi település 1970-ben ismét városi rangra emelkedett. A gazdasági fejlődés sem maradt el, számos üzem telepedett meg Kisvárdán. Napjainkban Kisvárda a harmadik fellendülési ciklusát éli, gazdasági szerepe mellett a kulturális és sportélete is igen jelentős. A város a megye meghatározó járási központja, a térség motorja és újabban turisztikai célpont is az utóbbi évek fejlesztéseinek köszönhetően.

FrissMédia: 2010 óta vezeti a várost. Honnan indultak és hová jutottak?

Leleszi Tibor: Kisvárda 2010-ben nehéz anyagi helyzetben volt. Mostanra sikerült konszolidálni a város gazdálkodását, miközben jelentős fejlesztéseket hajtottunk végre minden területen - ilyen az infrastruktúra, a köz-, illetve oktatási intézmények felújítása. Épületeink energetikai korszerűsítése, napelem-rendszerek telepítése is megtörtént. Talán az egyik legnagyobb eredmény, hogy a közlekedés biztonságának javítása érdekében a megyében elsőként okos zebrákat alakítottunk ki és egy óriásfejlesztésnek köszönhetően megépült a körgyűrű a városon kívül. De a belvárosban is több helyen épült körforgalmi csomópont. Az úthálózat fejlesztésének eredménye, hogy a baleseti statisztika folyamatosan javuló tendenciát mutat.

F.M.: 2018-ban közel 60 százalékkal csökkentek itt a közúti balesetek.

L.T.: Így van. Jól látható a közbiztonságban a jelentős javulás. Talán nem véletlen, hogy elégedettségünk jeléül önkormányzatunk ötösre értékelte a rendőrség munkáját. Úgy ítéljük meg és ezúton is köszönjük, hogy maximális odafigyeléssel óvják és védik gyermekeinket valamint minden városlakót.

F.M.: Mit tesz az itt élő emberekért az önkormányzat? Milyen programokat vezettek be a település megtartó erejének növelésére?

L.T.: A gyermekektől az idős korosztályon át a sérült , fogyatékkal élő embertársainkig minden korosztályra igyekszünk odafigyelni. Bevezettük a kelengyepénzt, gyermekenként 50.000 forint támogatási összeggel. A napokban költözött be 12 fiatal pár az önkormányzat által felújított lakásokba. Elindult az egyetemi, főiskolai képzés Kisvárdán több szakterületen. Így azoknak is biztosított a felsőoktatási képzés, akik nehezebb anyagi lehetőségekkel bírnak. Ezek jellemzően duális képzések.

Az önkormányzatunknak és nekem személy szerint is nagyon fontos a közösségépítés. Nincs olyan kisvárdai rendezvény, ahol ne lennék jelen, fontos a személyes kapcsolat az itt élőkkel, legyenek fiatalok vagy idősek. Úgy látom, hogy szeretettel hívnak és fogadnak. Közvetlen hangvételű a kapcsolat minden irányban. Ez örömmel tölti el az embert. Tavaly volt a helyhatósági választás, az eredmények alapján elmondható, hogy bíznak bennem, támogatnak. Polgármesterként és emberként is figyelembe kell vennem, hogy a kisvárdaiak hisznek bennem, támogatnak és ezt nekem is meg kell tennem.

F.M.: Nehéz irányítani egy 17 ezres várost?

L.T.: Elég idő telt el ahhoz, hogy átlátható és irányítható legyen Kisvárda. Úgy gondolom, hogy gyorsan elsajátítottam a városvezetést. De ez nem könnyű, vannak olyan napok, amikor nem tudok kimenni az irodából annyi a feladat.

F.M.: Milyen szerepet tölt be a térségben Kisvárda?

L.T.: Szerényen mondom, vezetői szerepet tölt be minden területben a város. Sokan jönnek ide ügyeket intézni. Kisvárda fejlődése magával vonzza a környező településeket is. A lakosság létszámához viszonyítva a megye legnagyobb iskolavárosa vagyunk. El lehet mondani, hogy Kisvárda visszakerült a térképre.

F.M.: Ez tapasztalható az országos sajtóban is. Sok esetben a támadások középpontjába kerül Kisvárda, jellemzően a fejlesztések miatt. Ilyen például a stadion. Mit gondol, irigyek Kisvárdára?

L.T.: Amikor látják azt a robbanásszerű fejlődést ami a várost és térségét jellemzi, valószínűsíthető! De nem szabad elfelejteni, hogy a térségnek és a városnak 30-40 éves elmaradást kell/kellett bepótolnia. És fontos kiemelni, hogy nemcsak a járásközpont, hanem a térség többi települése is óriási fejlődésen ment keresztül.

F.M.: Mekkora segítség volt a városnak és a térségnek, hogy egy kisvárdai születésű országgyűlési képviselő irányította a 2014-18-as időszakban a kormány talán legfontosabb minisztériumát, a fejlesztési tárcát?

L.T.: Ilyen lehetőség több száz évente egyszer adódik egy térség életében. Én isteni gondviselésnek nevezném. Olyan történelmi esély volt ez Kisvárda életében, amely által számos lehetőség nyílt meg a város és az itt élők számára. Mint korábban említettem, 30-40 év hátrányát küzdöttük le nekik köszönhetően. Ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy a megye is profitált ezekből.

F.M.: Térjünk vissza a stadionra.

L.T.: Cél volt, hogy a focicsapatunk felkerüljön a nemzeti bajnokság élvonalába. Miért ne lehetne itt, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a városnak egy olyan stadionja, ahol a gyermekek is lehetőséget kapnak a játékra. Miért ne lehetne műfüves pályája a városnak, ahol télen is tudnak edzeni. Fontos szerepet tölt be a sport városunkban, két élvonalbeli csapatunk van, több ezer sportolni vágyó igényét elégítik ki a sportlétesítményeink. És az is fontos, hogy országosan is messze legjobb kihasználtsággal bír a kisvárdai stadion. Ez szintén igazolja a létjogosultságát.

F.M.: A sportlétesítmények fejlesztése mellett egyre nagyobb hangsúlyt kap a turisztika.

L.T.: Ez egy hosszú távú munka, nagyon komoly beruházások folynak a turizmus területén is. Ott van a strand a gyógyfürdő mellett, van már szállodánk is. Hamarosan nyit a strand téli része és elkészül a filmpark. Tudni kell, hogy Kisvárda több jelentős filmtörténeti eseményhez és személyhez is köthető. Nem titok, hogy Andy Vajna nagymamája kisvárdai volt. De több nagy nemzetközi filmstúdió alapítója is köthető megyénkhez, ilyen például Adolf Zukor, a Paramount Pictures filmvállalat alapítója, aki 1873-ban született és 20 évesen emigrált Mátészalkáról. Ezek a fejlesztések egy területre koncentrálódnak és egy több száz férőhelyes parkoló köré csoportosulnak. A cél az, hogy a városunkba látogatóknak több napi programot tudjunk biztosítani európai színvonalon. Film, sport, kultúra, aktív és passzív kikapcsolódási lehetőségek tárháza, amit nyújtani akarunk.

F.M.: Merre tart Kisvárda?

L.T.: A város gyarapodott, de a költségvetése nem növekedett, vagyis változatlan forrás mellett a feladatunk egyre sokrétűbb. A fejlesztések jelentős része pályázati forrásból valósult meg. Az elkövetkező években is arra törekszünk, hogy a céljaink eléréshez a forrásokat eredményes pályázatok útján biztosítsuk. A legnagyobb előttünk álló fejlesztés a „Zöld város” projekt. Ennek részeként megújulnak a köztereink, újabb közösségi terek jönnek létre, játszótereket építünk. A program legnagyobb beruházása a Szent László utca teljes rekonstrukciója, a görög templomig. Fontos kiemelni, hogy nem a sétálóutcát hosszabbítjuk meg, az új szakaszt nem zárjuk el a forgalom elől, hanem kizárólag szebbé kívánjuk tenni vele a történelmi belvárost, hogy harmonizáljon a már meglevő sétálóutcával.

F.M.: Milyen Kisvárdáról álmodik?

L.T.: Egy igazi családbarát várost szeretnék, ahol szeretnek élni az emberek. Egy olyan városról álmodom, ahol együtt és egymásért tudunk dolgozni, hogy igazi közösség legyünk.

- FrissMédia -