2016 ban a nő egy nyíregyházi gimnázium konyháján dolgozott, és a konyha mellékhelységében szült. A babát becsavarta egy rongyba, majd a kukába rakta. A méhlepényt akkor a lefolyóban találták meg a nyomozók. A nő ekkor beismerte, hogy szült, de a baba állítása szerint nem élt. Mivel a csecsemő holtteste nem került elő, a nyomozó hatóság megszüntette az eljárást, mert nem volt bizonyítható az emberölés. A nő akkor otthagyta a gimnáziumi konyhát és máshol kezdett el dolgozni.

Az egyébként két nagykorú gyermeket nevelő nő élettársa sem tudta, hogy a párja terhes lett 2020 őszén. Akkor októberben titokban volt is terhesgondozáson, de ezt követően soha nem jelent meg a védőnőnél. Az egyébként vékony testalkatú nő rendszeres nemi életet élt élettársával. A férfi, úgy tudjuk, szeretett volna harmadik gyermeket is, de a nő ettől félt, mivel az egyik gyermekük sérült.

Az ügyészség nem tudott akkor vádat emelni, mivel a holttest felkutatása nem járt eredménnyel. Ez a tény lehetetlenné tette a vádemelést, hiszen nem volt megállapítható, hogy élve vagy halva született-e a csecsemő. Vagyis az emberölés semmiképpen nem áll volna meg a bíróságon: ha nincs holttest, nincs bűntett.

A “ha nincs holttest, nincs bűntett” szabálya nem utolsósorban az amerikai krimiknek köszönhetően lopózott be a köztudatba. És nem is alaptalanul, hiszen az angolszász precedensjog ezen jogelvére évszázadokon keresztül alapoztak ítéleteket. Ez egyébként egy meglehetősen nagy felháborodást kiváltott 1662-es ügy miatt alakult ki. A perben gyilkosságért ítéltek el egy embert úgy, hogy nem volt meg a holttest. A vádlottat az ítélet alapján fel is akasztották. Csakhogy az állítólag megölt ember 2 évre rá egészségesen előkerült - elmondása szerint elrabolták.

Az igazságszolgáltatás ezen látványos kudarcát követően alkalmazták a “ha nincs holttest, nincs emberölés” jogi doktrínáját az angolszász jogrendszerekben. A tudományos eljárások fejlődésével aztán az 1950-es években vált elfogadottá a nézet, hogy valakinek a halála egyéb releváns bizonyítékok révén is megállapítható. Csakhogy esetünkben csak az állapítható meg, hogy a nő szült, az viszont nem, hogy élő vagy halott csecsemőt. Mint ahogyan a méhlepényből az apa kiléte sem megállapítható, ami nagyban elmozdíthatja a nyomozást.

2021. áprilisában a Bujtosi-tó parkjában egy kutya talált sétáltatás közben egy véres, akkor még nem azonosítható szövetmaradványt. A vizsgálat igazolta, hogy emberi szövetről van szó, a szülésből származó méhlepényről. A DNS vizsgálat feltárta, hogy szövetmaradvány attól a nőtől származik, akit 2016-ban a munkahelyén szült meg egy gyermeket. A csecsemő teste ebben az esetben sem került elő. Gyakorlatilag ugyanaz állt elő, mint a 2016-os, első esetnél. A nő vallomásában elmondta, hogy április 30-án az esti órákban pont a parkban volt, amikor elfolyt a magzatvize. Megszülte a gyereket, a köldökzsinórt egy manikűrollóval elvágta, majd egy pulóverbe bugyolálta a picit, és otthagyta. Ezt követően megszülte a méhlepényt is, amit egy bokros részen hagyott, majd a történteket titokban tartva hazament.

A lehallgatások, megfigyelések, titkos nyomozások nem vezettek eredményre. Azonban egy kihallgatás során, amit két nyomozónő vezetett, megnyílt a gyanúsított, és elmondta, hogy a 2021-ben született babája felsírt. Ez alapozta meg a vádemelést. A 2016-os ügyben nem tudtak vádat emelni, mivel a nő nem mondott semmit. A nyomozók mind a két esetben rendkívül alapos kutatást végeztek. Búvárok vizsgálták át a 2021-es szülés helyszínén a tavat, felkutatták az összes szemetes eszközt, kiszivattyúzták a szennyvízaknát, de a két babát nem találták meg.

Információink szerint a nőnek szeretője is volt, mégpedig egy ismert ügyvéd. Az ügyben a napokban volt az előkészítő ülés, az ügyész mértékes indítványában 15 év fegyházat kért minősített emberölés miatt, amennyiben a vádirattal egyezően beismeri bűnösségét és lemond a tárgyalás jogáról. A nő végül nem ismerte be a tettét, azaz a bíróságnak le kell folytatnia a bizonyítási eljárást.

- FrissMédia -