Az idei évben a természet kegyetlen próbatétel elé állította a gazdálkodókat. Bár a fagy nem ismeretlen jelenség áprilisban, a mostani pusztítás hátterében egy különleges meteorológiai jelenség, a „száraz fagy” (black frost) áll. Mivel a tavaszi aszály miatt a talaj teljesen kiszáradt, és a levegő páratartalma is rendkívül alacsony volt, nem képződött védelmező dér vagy zúzmara a növényeken.

Ez a látszólag apró különbség okozta a bajt: dérképződéskor ugyanis hő szabadul fel, amely képes megvédeni a növényi szöveteket. Ennek hiányában a -7, -9 °C-os hideg akadálytalanul hatolt a virágok mélyére, szó szerint megperzselve a bimbókat.

„Belül minden megbarnult”

Cseh László ramocsaházi gazdálkodó megrendülten mutatta öthektáros ültetvényét. A szakember korábban ennél jóval nagyobb területen dolgozott, de a visszatérő fagykárok miatt már kénytelen volt felszámolni gyümölcsöse egy részét. Úgy tűnik, a megmaradt állomány sorsa is megpecsételődött.

„Eddig meg sem néztem közelről, csak reménykedtem. De most beletekintettem a virágokba, és látom a pusztítást: belül mind megbarnult. Ez azt jelenti, hogy ott kötődés már nem történik” – mondta fásultan a termelő.

Bár a kései virágzásban még bízik valamennyire, a tapasztalt kertész látja a realitást. Az ültetvény kívülről csalóka képet mutat: gyönyörű, fehérbe borult táj fogadja az arra járót, ám a szirmok alatt a teljes pusztulás rejtőzik.

Drasztikus költségek, bizonytalan jövő

A termelők dolgát nemcsak az időjárás, hanem a munkaerőhiány és az elszálló kiadások is nehezítik. Cseh László szerint a modern védekezési technológiák – legyen szó füstölésről vagy fagyvédelmi gyertyákról – olyan összegekbe kerülnek, amelyeket a jelenlegi piaci árak mellett lehetetlen kitermelni.

„Az üzemanyagtól kezdve minden alapanyag drágul. Nem látom a jövőt, de szerintem az elkövetkező időszakban nem sokat várhatunk a gyümölcstermesztéstől. Hiába védekezünk bármivel, az akkora költségnövekedést jelent, hogy egyszerűen nem éri meg piacra termelni” – magyarázta a szakember.

Eltűnőben a szabolcsi alma ?

A beszélgetés során felelevenítettük a 60-as és 70-es éveket, amikor a magyar alma még világhírű volt, és Szabolcsban virágzott az ágazat. Akkoriban ritkábbak voltak az ilyen szélsőséges időjárási anomáliák. Napjainkban viszont a korai felmelegedés idő előtt „kicsalja” a virágot, amelyet aztán a visszatérő fagyok sorra elpusztítanak.

„A gyümölcs szeretete megvolt Szabolcsban, de a körülmények ellehetetlenítették a munkánkat. A növény nem képes elviselni, ha két-három éjszakán át mínusz nyolc fokot kap. Régen ilyenkor még az első permetezésen gondolkodtunk, ma meg már a negyediken kellene túl lennünk” – tette hozzá Cseh László.

A gazdák most a fagyosszentekig hátralévő időszakot várják szorongva, bár a legtöbb helyen már nincs mit félteniük. A kérdés ma már nem az, mennyi alma terem, hanem az: marad-e jövőre egyáltalán valaki, aki bele mer vágni a termesztésbe.